Századok – 1905
Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: Makrai Benedek szülőhelye és családja 40
KARÁCSONYI JÁNOS. MAKRAI BENEDEK SZÜLŐHELYE ÉS CSALÁDJA. 41 A tömérdek Szerémi, Nyíri, Csiki, Gyergyai, Bakonyi, Szalai, Baranyai, Sárközi, Muraközi. Szamosközi stb. vezetéknevek mind vidék- és nem falunevekből keletkeztek. Makrai Benedek ifjúságától kezdve távol szülőhelyétől, külföldön, vagy Budán a királyi udvarban forgott. Ez tehát arra mutat, hogy vezetékneve vidék- és nem falunévből keletkezett. Makrának hívta pedig a régi magyarság a Maros és Fejér-Körös közt emelkedő hegységet;1 ) sőt annak Borosjenőtől délre eső részét ma is így hívja a lakosság. Ezeket tudva, könnyebben meglelhetjük Makrai Benedek születése helyét és családját. Makrai Benedeknek 1403-ig terjedő pályafutásáról eddigelé azt tudjuk biztosan, hogy az 1383—1387 években Prágában tanult s itt lett a szép tudományok (artes liberales) mestere (magister) ;2) 1388- 1390-ben a bécsi egyetem bölcseleti karán vizsgáló, 1390-ben tanár;3 ) 1397—1398-ban a párisi egyetemen az egyházjogi licentiatusságot nyerte el;4 ) 1401-ben Paduában tanult s ott a római jog mesterévé avattatott.5) Bizonyos ebből az is, hogy Makrai Benedek Prágából a bécsi egyetemre ment. Hogyan van tehát az, hogy a bécsi egyetem anyakönyvében az ő neve nem fordul elő? »1387. I. Ezen évhez említem föl — írja Schrauf, a bécsi egyetem történetének kiváló ismerője — Benedictas de Macro-1, kinek nevét az anyakönyvünkbe bejegyzett (p. 11. 20. ? Benedictus Andree 1389. II.) több Benedictus közt nem bírom határo-I zottan kimutatni.« 6) Pedig, ha tekintetbe veszszük, hogy Makrai a bécsi egyetemre való beiratkozáskor már magister volt, kimutatható. Nem lehet tehát Makrai Benedek egy személy sem az 1389 ápr. 14-én beiratkozott Benedictus Hertlini de Waradinoval,7 ) sem az 1389 okt. 17-én beiratkozott Benedictus Johannis canonicus Waradiensis-sel, sem az ugyanakkor előforduló Benedictus Andree-xe 1,*) s még kevésbbé a csak 1390 ápr. 14-én beírt Benedictus Martini de Scarwar-ral,9) mert ezek egyike sem volt a beíráskor magister. A másodikkal nem lehet egy ') Márki: Arad vármegye története, I. 410—412. 1., II. 204. 1. ') Századok, 1894. 387. 1. 3) U. o. 388. 1. 4) U. o. 384. 1. 6) U. O. 387. 1. és 1897. 785. 1. e) Schrauf Károly : Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen, 155. 1. (Magyarországi tanulók a külföldön, II. köt.} ') U. o. 10. 1. ») U. o. 11. 1. V. o. 12. 1.