Századok – 1905

Történeti irodalom - Szabó László (Bártfai): Ghymesi Forgách Ferencz 1535–1577. – Ghimesi Forgách Ferencz váradi püspök évkönyvei. Ism. Srs. 457

464 TÖRTÉNETI IRODALOM. gyalásra nem sajnálta a helyet és időt, kár volt elhagyni az ismeretes egyezéseket, a Liviusból és Tacitusból átvett helyeket. A sok részletes egybevetés lelkiismeretes munkásságnak, gondos utánjárásnak kétségtelen bizonysága. Egészen újszerű, hogy a forrástanulmányban Forgách művelődéstörténeti adatait is csoportosítja. Ezeknél azonban nem mond kritikát s még jegyzetben sem veti össze Forgách adatait egyéb e nemű ismereteinkkel, s az összeállítás nem teljes, így a hadügynél nem szól a főkapitányokról (Forgách, 232. 242. stb. 11.); az aranysarkantyűsokra vonatkozólag a jellemzőbb Tury-esetet (u. o. 332. 1.) nem említi; a vártornyoknál megmondhatta volna, hogy szokás volt építőjükről elnevezni, pl. Bebek-torony ; a várbörtönről is írhatott volna (u. o. 60. 67. 69. П.); a hidaknál föl lehetett volna említeni, hogy a folyó sekélyes részeit használták fel a hajóhíd összeállítására, s fel kellett volna sorolni a murai, tiszai, budai, latorczai hidakat. (V. ö. u. o. 143. 1.) A hadügygyei kapcsolatban szólhatott volna a salvus conductus-vó\, a követekről, békekötésről. — A társadalmi életnél az országos főméltóságok felsorolása hiányos; nincs szó a kanczellárról, helytartóról, tárnokról; sőt jó lett volna a kisebb hivatalokat is (alkanczellár, kamarás, titkár, stb.) összeállítani, hiszen van róluk adat Forgáchnál. A papságról egészen megfeledkezett, pedig a papokról elég sokat lehetne beszélni, mert érsek, püspök, apát, prépost, prédikátor (ha itt is használja Simon adatát), szerzetes, káptalan fel-felbukkannak Forgáchnál, sőt a papság jellemzése sem hiányzik. Mellesleg említem, hogy azon dolgokat, melyeket a szerző tábori szórakozásnak nevez, a társadalmi életnél kellett volna tárgyalni, mert pl. a várjátékkal csak nem a táborban szórakoztak ; itt kellett volna említeni a zenészeket, cziterásokat is. A vallásosság és vallástalanság egymásután volna tárgyalandó. Apróbb dolgokat nem említve, okvetlenül meg kellett volna becsülni azt az adatot, hogy Báthory Kristóf francziáül, olaszúl, spanyolúl tudott. (F. 169. 1.) Az orvosokról, a morbus hungariciis-vól együtt szóltam volna. A városok, várak felsorolásánál teljességre kellett volna törekedni s a váraknál mindjárt felemlíteni a kapitányokat. Több jelentős hely, mint Beszterczebánya, Ecsed, Komárom, Lúgos, Karánsebes, Szatmár, Tokaj, Yilágosvár stb. nincs említve. (U. o. 42. 50. 275. 277. 280. 281. 310. 338. stb. 11.) Sárospataknál felemlíthette volna építőjét (u. o. 151. 1.), Veszprémnél meg, hogy milyen, mekkora az erőssége. Az állami jövedelmeknél említeni kellett volna a kamarai hivatalt. (U. o. 307. 1.) A bányáknál sajnosan nélkülözzük az erdélyi gazdag kéneső-bányászatról szóló adatot,