Századok – 1905

Értekezések - ILLÉSSY JÁNOS: A Jász-kunság eladása a német lovagrendnek - I. közl. 22

1LLÉSSY J. A JÁSZ-KUNSÁG ELADÁSA A NÉMET LOVAGRENDNEK. 23 új gazdái rendszerint egy zárt társaság tagjaiból kerültek ki; azok közül, a kik az udvarhoz, még inkább pedig a mindenható bécsi udvari kamarához közel állottak. Legközelebb persze maguk a kamarás urak. A tűz mellett ők melegedtek legjobban, s mint a szenteknek, nekik is maguk felé hajlott a karjuk. Maga a kamara alelnöke, gróf Breuner Szigfrid Kristóf szerzi meg Ostrosith Mátyás illavai uradalmát 85,000 frton s a fi ágon magvaszakadt Jakusith család oroszlánkői uradalmát 65,808 frt értékben. A kamara egyik tanácsosa, gróf Löwenburg János Jakab, a Wesselényi sztreczeni birtokát szerzi meg. Természetesen a magyar kollegákról sem illett megfeledkezni. A pozsonyi kamara elnökének, gróf Erdődy Kristóf Antalnak Nizsna falu jut a vittenczi szőllővel, az országgyűlési költségekre adott 3500 frt fejében. Ugyanő veszi meg 1695-ben feleségével Pálffy Mária Zsuzsánnával együtt 210,000 arany írtért a Nádasdy-féle beczkói és csejtei uradalmakat. Azután jöttek az ország főtisztviselői és főméltóságai. Gróf Csáky István országbíró Göncz város felét, a szomolnoki bányákat a stószi és svedléri erdőkkel, 50,000 írtért zálogba kapja. Az alországbíró, báró Szapáry Péter, a vág-beszterczei uradalom tulajdonosa lesz 85,000 írtért. Szenvedélyes szerzők voltak a nádor, herczeg Eszterházy Pál, és Széchényi György herczegprimás is. Amazé lett a dombói uradalom 50,000 írtért, a szarvkői uradalom 265,000 írtért. Készpénzt nem sokat adott értök; nádori fizetésének hátralékát, mely 1681-től 1688-ig 142,000 frtra rúgott, egyenlítette ki vele. A herczegprimás már inkább készpénzen szerezte, a mit szerzett. О volt a kincstár magyarországi főhitelezője. A hadi szükségletekre állandóan nagy összegeket áldozott, természetesen nem önzetlenül. 1689-ben 60,000 irtot ad, de leköti magának a savniki apátság jövedelmét; a péterváradi vár erődítésére 1692-ben adott 80,000 frt fejében pedig Thököly István árvái uradalmát. Az övé volt még többek közt a csejtei, vág-beszterczei uradalom (egy ideig) és a kőszegi meg saskői uradalmak. Dicséretére legyen azonban mondva a nagy kort ért főpapnak : jó gazdálkodásával, vagy mint Kollonics mondta, zsugoriságával szerzett javait, készpénzét, mintegy 2l/s millió értékben, közhasznú országos és jótékony czélokra, várak Erődítésére, katonai kórházak alapítására hagyományozta. Egyéb polgári tisztviselők, de különösen katonatisztek évek óta elmaradt fizetésökért vagy más követelésökért szintén birtokokkal vigasztaltattak meg. Csak néhány főbbet sorolok fel ebből a csoportból, az 1687 — 1702-ig terjedő időszakból. Gróf Hueber Eerdinánd az atyja és nagyatyja hű szolgálataiért