Századok – 1905

Tárcza - Illéssy János nekrologja 274

274 TÁRCZA. Legmunkásabb férfikorában, mint a gyümölcsöző fa derékban ketté törve, dőlt ki közülünk Illéssy János társunk, az Országos Levéltár egyik vezető tisztviselője, a M. Történelmi Társulat s a M. Heraldikai és Genealógiai Társaság igazgató választmányi tagja. E hó 7-én hunyt el hirtelen, váratlanúl, élete negyvenötödik évében. Őszintén fájlalhatjuk halálát ez igaz embernek, a kiben hozzátartozói a hű rokont, pályatársai a nemesszívű , jó barátot siratják, mi pedig a magyar történetkutatás egyik legbecsületesebb. legképzettebb munkását, egyik legjobb dolgozótársunkat vesztettük el. Illéssy János nevét ismerik olvasóink. Csak imént, a Századok legutóbbi két számában közöltük utolsó munkáját, melyben gondos levéltári kutatások alapján a Jászkunság eladása történetét írta meg. Tanulságos e dolgozat különösen a most szóban forgó jász-kun redemptió előzményeit megvilágító új adataival. A jászok-kunok története volt Illéssy búvárkodásainak főtárgya. Fiatal korától, midőn rövid ideig (1884 —1885) mint helyettes tanár a kisújszállási gymnasiumban tanított, ennek szentelte ereje és munkássága javarészét. Számos czikke, közleményei a hírlapokban és folyóiratokban tanúskodnak róla, mit végzett e téren. Szeretettel kutatta annak a népnek múltját, a melynek vérével családja több mint másfél század óta egybeforrott.1) Azonban irodalmi működése nem merül ki a jász-kunsági tanulmányokban. A hazai történelem és irodalomtörténet körébe vágó értekezései s becses adat-közlései, melyek 1884-től kezdve a Figyelőben, a Fővárosi Lapokban, a Magyar Könyvszemlében, az Archaeologiai Értesítőben, a Hadtörténeti és az Irodalomtörténeti Közleményekben, a Turulban, a Századokban, a Történelmi Tárban, a M. Gazdaságtörténelmi Szemlében s másutt jelentek meg tőle. méltó elismerést és tiszteletet szereztek nevének. Igen értékesek a többi közt Balassa Bálint életére vonatkozó czikkei és közleményei. Mint levéltárnok a leghasznosabb munkálatokat végezte azokkal a repertóriumokkal és katalógusokkal, melyeket az Országos Levéltár egy-egy rendezetlen vagy nehezen használható gyűjteményéhez készített. E nemű munkái közül egyik-másik, mint pl. a Községi kiváltságlevelek jegyzéke (1898), azután a Vásárszabadalmak jegy') Elei a redemptió idején telepedtek le a Kanságon s a család csakhamar tekintélyes állást foglalt ott a közéletben. János atyja, Illéssy Sándor, volt az új megyei szervezés előtt az utolsó nagykun-kerületi kapitány.