Századok – 1905

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok II. Rákóczi Ferencz törökországi bujdosása történetéhez 197

ADALÉKOK II. RÁKÓCZI F. TÖRÖKORSZÁGI BU.JDOSÁSA TÖRTÉNETÉHEZ. 213 franczia érdekek ápolásának kísérletéről. 1721 deczember 14-én Rodostóról egy emlékiratot küldött Bonnaclioz, mely épen a jeruzsálemi szent sír helyreállításának fényéből indul ki. Fel kell — úgymond — használni a török e jóindulatát az egy­ház s a franczia politika érdekében. Jó volna, ha a franczia egyház elfoglalná az összes perai és galatai missiókat s ha az apostoli vicariust is a franczia király nevezné ki. Rákóczi ez intézkedésektől az egyház gyarapítását várta, mert az olasz missiók szerinte nem voltak oly buzgó térítők, mint a francziák, politikai tekintetben pedig a franczia befolyás emelkedését remélte. Bonnac kételkedett Rákóczi javaslatainak gyakorlati értékében, mert a szentszék még franczia plebánust sem látott szívesen Galatában s Perában. De mégis elküldötte Dubois bibornoknak Rákóczi javaslatát. Dubois azonban urának, a regens herczegnek példáját követve, nem felelt Rákóczinak.1) Még várta a választ Duboistól, mikor egy meglepő hírt hallott, mely új reményt ébresztett benne. Egy Le Bon nevű franczia tisztjét még 1720 végén küldötte Spanyol­országba.2 ) Le Bonnak Párison át kellett utaznia. Lehet­séges, hogy ő volt az, ki egy franczia kereskedelmi hajó bir­tokosával megegyezett Rákóczinak francziacrszági utazására nézve. Ugyanekkor jutott Rodostóba az a hír, hogy Spanyol­ország és Francziaország egyesült erővel elveszik a császártól Nápolvt és Siciliát, és Stuart Jakab praetendensnek adják át kárpótlásúl Angliáért. Az akkori nyugtalan politikai viszo­nyok közt ez a kalandos terv nem látszott egészen valószínűt­lennek. Rákóczi tehát 1722 január végén Bonnaclioz s a nagy­vezírhez izenetet küldött annak kitudására, hogy vájjon meg­volna-e neki engedve a francziaországi út ? Mert hiszen Stuart ') Bonnac levelezése id. h. Schefer: Mémoire historique sur l'ambassade de France à Constantinople par le marquis de Bonnac. Paris, 1894. — Aubigny : Ambassadeur turc sous la Bégence (Bevue d'histoire diplomati­que, 1889) s Bákóczi levelei Fiedlernél. 2) Fölteszszük, hogy ez a Le Bon nem azonos azzal a Bohn Pál Vilmossal, kinek szerepét eló'ször Thaly Kálmán leplezte le irodalmunk­ban. Biztosat e tekintetben nem mondhatunk, de eddig ismert adataink nem jogosítanak fel ez azonosításra. SZÁZADOK. 1905. III. FÜZET. 15

Next

/
Thumbnails
Contents