Századok – 1905

Tárcza - Vegyes közlések - Katona Lajos tanulmánya Kedd asszonyáról 180

180 TÁRCZA. bátorkodom utalni czikkem azon helyére (id. h. 923. 1.), a hol azt mondom, hogy »a hadjárat megindításának inkább politikai, méginkább pedig hatalmi czéljai voltak s a keresztyénség terjesztése . . . tulajdonképen csak ürügyűl szolgált.« Egy más dolgozatomban l) viszont már tizenöt évvel ezelőtt megírtam, hogy mint a bajorok, úgy az avarok ellen való h'arczot sem a keresztyénség ügye kivánta, hanem az egységes új római állam eszméje követelte a beavatkozást (id. h. 317. 1.) ; de hogy Károly — mint a szászoknál — a keresztet a birodalom sasának védőszárnyai alatt terjesztette. Arra pedig, hogy latinizálja vagy germanizálja a legyőzött avarokat, Nagy Károly frank államát már akkor képtelennek tartottam, mert »nem volt annyi ereje, hogy akarata ellenére is frankká tehessen egy népet . . . Képtelen volt az avarok nemzetiségének elvételére és a frank mívelődés feltolására.« (Id. h. 319. 1.) Ugyanott a szlávok keresztyénségét sem tőle származtatom. a mint egyáltalában nagyon csekélynek tartom minden tekintetben azt a sikert, a mit a mai Magyarország területén elért ; de talán érthető, hogy egy szent patriarcháról szólva, hadjáratának és politikájának inkább az egyház terjesztésére és szervezésére vonatkozó részét emeltem ki. Lehet, hogy nézeteink ezután sem találkoznak mindenben ; de Sasinek úr, a ki mind Paulus Diaconusról, mind most Szent Paulinusról írt czikkemet egészben véve jóindulattal fogadta, ezek után remélhetőleg felold engemet az ellenem emelt vádak alól. Hazánk történetével — bármely nyelven — aránylag még mindig kevesen foglalkozunk ; s én sohasem felejtem el azokat a szép szavakat, a mikkel Thaly Kálmán még 1869-ben megnyitotta előttem a Századok hasábjait : Kevesen vagyunk ; örülnünk kell egymásnak ! MÁRKI SÁNDOR. VEGYES KÖZLÉSEK. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA első osztályának jan. 2-án tartott ülésén Katona Lajos levelező tag érdekes tanulmányt olvasott fel Kedd asszonya czímmel. Ipolyi mondja Mythologiájában, hogy sok helyen veszedelmesnek tartják a keddi mosást, mert a ki kedden mos, azt megbünteti Kedd asszonya. Ipolyi úgy vélekedett, hogy ez elnevezés alatt a Boldogságos Szűz rejlik ; mások azt állítják, hogy a közhiedelem szerint Kedd asszonya a Nagyboldogasszony, de nem Szűz Máriát, hanem ennek anyját, Annát értik alatta ; arra a kérdésre azonban, hogy miért szenteli, kivált Szeged-vidéki alföldi népünk a keddi napot Annának ? — eddig még senki sem tudott megfelelni. Az értekező kifejtette, hogy ') A középkor kezdete Magyarországon. Századok, 1890. 311. 396. 11.