Századok – 1905
Történeti irodalom - Lambros; Spyridon P.: Ecthesis Chronica and Chronicon Athenarum. Ism. Kropf Lajos 174
174 a történeti irodalom. 174 Ecthesis Chronica and Chronicon Athenarum. Edited with critical notes and indices by Spyridon P. Lambros. London. 1902. 8-r. X, 112 1. Czélom ez alkalommal ismét a Bury tanár szerkesztésében megjelenő Byzantine Texts sorozatnak egy kötetére fölhívni hazai történetíróink figyelmét. Magát a krónikát már régóta ismerik, de más név alatt, t. i. História politica Constantinopoleos czímen. Már többször jelent meg nyomtatásban; így pl. a Corpus Scriptorum Históriáé Byzantinae bonni kiadásában, Migne Patrologia Oraecajában és nemrég Sathas kiadásában a Bibliotheca Graeca medii aevi cz. vállalat VII-ik kötetében. Mindezen kiadások azonban a krónikának csak csonka szövegét közölték, mely ott szakad meg, hol I. Szelim szultán egyiptomi hadjárata van említve. Lambros, az athénei egyetemen a történelem tanára, elég szerencsés volt néhány év előtt a krónikának egy valamivel tovább terjedő szövegét felfedezni az Athos hegyén, ámbár csak XYII-ik századbeli másolatban, melyben az elbeszélés Szulejman szultán magyarországi hatodik hadjáratáig (1543) terjed. Azonban ez a szöveg sem teljes, mert egy szó közepén szakad meg. Már a régibb szövegben is volt néhány adat, mely eddig — úgy látszik — elkerülte történetíróink figyelmét. Ilyen pl. a várnai csatára vonatkozó részlet, mely nem igen lehetett Brückner berlini tanár és a lengyel Prochaska inyére,1) mert azt állítja benne az ismeretlen krónikás, hogy Ulászló király és fiatal fenegyerekei bortól mámoros fővel támadták meg a törököket Hunyadi János tanácsa ellenére. Az illető passus Crusius latin fordításában így hangzik : »Tunc equis profecti alacres, vino ad ebrietatem hausto (quippe gens ea multum vini bibere et inebriari sólet) irruerunt primi in conspectu omnium proceres, et magis ipse rex, viam eis et cursum dantibus militibus et exercitu.« A krónikás szerint továbbá, egy Chamuzas nevű janicsár két-tollú baltával megsebesítette a király lovának első lábait, mire a paripa összerogyott és a király a porondra esett a szultán lábaihoz. Erre rögtön levágták és lándzsára tyízték fejét stb. az ismert versió szerint. Chalcocondylas is, mint tud juk, azt beszéli, hogy a szultánhoz érve »ibi equus, quo vehebatur Pannonum rex, securi feritur et pedes vulneratus corruit unacum sessore.« О а ') V. ö. Igazság vagy tévedés? Századok, 1902. 631 és köv. 11.
