Századok – 1905
Értekezések - ILLÉSSY JÁNOS: A Jász-kunság eladása a német lovagrendnek - II. bef. közl. 138
148 ILLÉSSY JÁNOS. kifizettetik 25,000 frt készpénz, a többi 100,000 írtban periig beváltatik a troppaui sóbányákat terhelő kötelezvény. A várakat illetőleg utasítja Eisenheimot, hogy fejezze ki a bibornoknak és a haditanácsnak jóindulatukért a rend leghálásabb köszönetét, azt azonban eszközölje ki szép szerével, hogy a várak teljesen üríttessenek ki, parancsnokságuk a rendnek adassék át s a környék népe a rend szükségleteire adózzék. A rend fénye és tekintélye megköveteli, hogy más fenhatósága ne legyen, csakis ő felsége. A vár őrizetére rendelendő császári katonaság befogadása nem képez nehézséget. A várak fentartásához szükséges költségek iránt a tartományi komturok véleményét ki kell kérni s ki is fogja kérni, de már most megmondhatja, hogy a balleiok anyagi viszonyai nem bírnak meg 10—12,000 frt évi kiadásnál többet, ennyit is állandóan csak akkor, ha az egykori erdélyi birtokokat visszakapják, továbbá ha nem a haditanács kezébe kell a pénzt adni, mert az más czélra is fordíthatja. Mindezeket elnyerendő,, inkább Ígérjen a haditanács elnökének 8—10,000 frt freiwilliges prae*ent-et. Tárgyaljon a bibornokkal is a Jász-kunság administratiója felől : hogyan lesz a birtokközösség, a hivatalnokok kinevezése és alkalmazása, a jövedelem felosztása? Kössön ezek iránt szerződést lehetőleg akként, hogy az administratió egy német lovagra bízassék.1) A nagymester föltételei — tekintve a magyarországi birtokszerzés különbeni előnyösségét — szigorúak voltak s inkább követelések. De ő, úgy látszik, nagyon jól ismerte a viszonyokat és az embereket. A spanyol örökösödési háborúra pénz kellett, Kollonicsot pedig kötötte adott szava. Tudta, hogy a Jászkunság eladásának erővel is ténynyé kell válni. Nem iscsalódott. Az adás-vételi szerződést átidomították az ő szájaize szerint.2) Ekkor meg a rend mergentheimi kormányzósága állott elő.3 ) Kifogásolta, hogy a szerződésben nincs benne az egyházi és világi törvénykezés, a regále, a fiskusi, bánya, pénzverés és menedékjogok szabályozása, hogy a fogyasztási és pótadókról sem intézkedik. Azt is ki kellene kötni, hogy a rend »a Kunság örökös ura« czímet viselhesse, mert ezáltal nemcsak tekintélye emelkednék, hanem a birtoklás állandósítása is előmozdíttatnék. A vámmentességet pedig nem csupán Magyarországra. hanem az örökös tartományokra is ki kellene terjeszteni.1 ) >) A n. lovagr. lt. II. 43. «) и. о. V. 28. a) 1702 márcz. 16-án. ') A n. lovagr. lt. II. 199.