Századok – 1905

Értekezések - MÁTYÁS FLÓRIÁN: Népmondák és történeti adatok Záh Feliczián merényletéről 97

népmondák és történeti .adatok záh feliczián merényletéről. 109 nek tetette magát, pedig csak a szerelem betege volt. Ekkor küldötte, vagy vitte volna a királyné Klárát Kázmérhoz.« *) További száz év mtilva a lengyel monda újabb változatát közié lstvánffy Miklós, oldaljegyzetében az 1330-iki oklevélhez. Sem itt (az oklevélben), sem az évkönyvekben nincsen említés az okokról, melyek Feliczián t a király-gyilkolásra ösztönözték. De szájról-szájra járt közhír beszéli, a cziterások pedig éneklik is, hogy a királyné maga segítette elő saját szobaleánya, Záh Klára találkozását Kázmérral, saját öcscsével. Midőn ugyanis advent idején együtt volt komornájával a templomban, úgy tetteté magát, mintha szobájában feledte volna olvasóját, s viszaküldé érte Klárát oda, hol Kázmér őt megejtette. Újév napján sírva panaszolá el atyjának Klára az ő balesetét, és ekkor határozta el magát az atya, hogy bosszút áll a sérelemért.2) A lengyel monda bírálata. Mtigelni Henrik úgy toldja be művébe a még csirájában levő népmondát, hogy a krónikás tényszerű adatán nem változtat, nem illeszti össze a népies adomát a történeti elbeszéléssel. О csak általában említi a közbenjáró királyné akaratát, s nem tudja a módot, miképen sikerült a tervezett megejtés. Mindamellett mégis megtartja a krónikái virgo pulcherrima szavaknak megfelelő jungfrau kifejezést, mely semmiképen sem illik a Kázmér miatt pártáját vesztett leányra. Ez és a leány hiányzó neve elég világosan jelzik az adoma kezdetleges alakját és azt, hogy a mi nemzeti krónikásunk is szűz leánynak tartotta a megkínzott Klárát. Dlugoss a XV-ik században felszerelt mondát talált ezen állítólagos szerelmi kalandról a lengyeleknél, kik ekkor valami módozatot is kieszeltek volt, mikép ejtették tőrbe Klárát a királyné és Kázmér. A szépséges udvarhölgyet betegápolás ürügyével fosztották meg becsületétől. Istvánffy, 1582 óta helyettes nádorispán, a lengyelországi >) Id. m. 81. 1. a) Eredetiben : Et hic et in annalibas subticentur causae, quae Eelicianum ad istud parricidium induxerint. Verum communis et per manus tradita fama fert, et a cytharaedis ad lyram canitur reginam ipsam mira arte procurasse concubitum Clarae filiae Eeliciani Casimiro fratri suo, quae reginae erat a cubiculis. Cum ilia adventus tempore quasi suas sphaerulas oratorias in cubili oblita esset Claramque pro eis ex templo remisisset, ubi Casimirus reginae frater earn oppressisset. Et cum calendis Januarii Clara patri id cum flectibus et lacrymis significasset, ita ilium iniuria ista affectum, ad vindictam sumendam inductum et efferatum.