Századok – 1905

Történeti irodalom - Barcsa János: A debreczeni kollégium és pártikulái. Ism. Békefi Remig 960

962 .TÖRTÉNETI IRODALOM. A szerző mindegyik korszakot a közállapotok összefoglaló rajzával kezdi meg s ezután az anyaiskola és pártikulái, az iskolák kormányzása, az iskolák fentartása, a tantervi fejlődés, az osztályok rendszere, a vallásos nevelés, a külföldi egyetemek látogatása, a tanítás módszere, nyelve, a tankönyvek. írásbeli dolgozatok, vizsgák, promotió, szünidő, önképzés, ének- és zenekar, tűzoltó-egylet, torna, egészségügy, iskolai épületek, könyvtárak. szemléltető eszközök, gyűjtemények, az iskolák tanítói, a magántanítók, rektorok, praeceptorok fizetése, a tanulók felvétele, létszáma, pályája, ruházata, a tanulók önkormányzata, az igazságszolgáltatás, kihágások, bűnök, a tanulók segélyezése, a bentlakás és élelmezés czímei alá foglalja műve tárgyát s érdekes és tanulságos képet rajzol a debreczeni kollégium és pártikulái életéről. A debreczeni ev. ref. kollégium történetéről a debreczeni ev. ref. főgymnasium 1894/95-iki Értesítője nagyon becses tanulmányokat hozott, kiterjeszkedve a debreczeni kollégium életének és működésének többféle jelenségeire; ezen sorok írója pedig még 1899-ben a debreczeni ev. ref. főiskola XVII. és XVIII. századi törvényeit ismertette a M. Tud. Akadémia kiadásában.*) Barcsa János most az eddigi alapot kiszélesítette, kiterjesztvén figyelmét a debreczeni kollégium pártikuláira is. Elismeréssel emelem ki, hogy szép feladatához mérten áttanulmányozta a debreczeni ev. ref. főiskola tanári karának, a debreczeni ev. ref. egyháztanácsnak, a debreczeni egyházmegyének, továbbá a tiszántúli ev. ref. egyházkerületnek jegyzőkönyveit és a debreczeni ev. ref. főiskola anyakönyvtárában őrzött Series Studiosorum és Catalogus adatait. Ezek mind eredeti és megbízható források s így a belőlök merített anyag hiteléhez szó nem fér. A bizalomnak ezen teljes mértéke azonban már nem fűződhetik azon adatokhoz, melyeket a szerző az egyes lelkészségektől szerzett be; mert nem volt módjában külön-külön megállapítani azon feljegyzések értékét, melyekből a beküldők értesítéseiket merítették. A másodkézhői, feldolgozott művekből vett adatok megbízhatóságát meg esetről-esetre majd a történeti kritikának leszen feladata eldönteni. Ez azonban sokszor majd nem kis dolgot fog adni, mert — mint a szerző maga mondja — a monograpliiák és a szakfolyóiratokban megjelent czikkek adatait »a források megnevezése nélkül dolgozta fel.« (3. 1.) *) Bírálatát olv. Századok, 1S99. 924. 1.