Századok – 1905

Történeti irodalom - Kollányi Ferencz: A Magyar Nemzeti Muzeum Széchényi országos könyvtára 1802–1902. I. köt. Ism. Császár Elemér 957

958 .TÖRTÉNETI IRODALOM. ünnepélynél messzebb bató viszhangja ez a hatalmas könyv. Mint maga az intézet, a róla szóló könyv is szerény, és többet ad, mint a mennyit mutat. KoVányi Ferencz csak a könyvtár történetének nevezi munkáját, de valójában sokkal több az ; nemcsak a Muzeum története fönnállásának első húsz esztendejében, hanem annál a nagy fontosságnál fogva, a melylyel első tudományos intézetünk egész közéletünkben bír, egy fejezet a magyar művelődés történetéből. Megismertet először azzal a hosszú folyamattal, mely az alapító gróf lelkében ment végbe, attól a percztől fogva, mikor tizennyolcz éves korában, a Tereziánumban, fölébredt benne a könyvek szeretete, egészen addig, míg ez a szeretet a magyar kultura emelésének vágyával kapcsolatba lépve, arra a korszakalkotó lépésre bírja, hogy a király beleegyezésével czenki könyvtárát az országnak adományozza. Majd azoknak a tárgyalásoknak rajza után, melyek a könyvtár fölajánlását megelőzték (Kovachich kéziratainak megvásárlása), rátér tárgyának legfontosabb részére, a könyvtár és a muzeum többi gyűjteményeinek berendezésére, szervezésére, küzdelmes életére. A levéltárak figyelmes kiaknázásán alapuló óriási anyag már ennek a két évtizednek történetét több mint egy harmincz íves kötetre dagasztotta. Tömérdek eddig ismeretlen adat válik benne ismeretessé, a Muzeum sorsának sok olyan fordulata, a melyről eddig nem tudtunk semmit,1

) De nemcsak a sok adat növelte meg a munka terjedelmét ; nagy része van ebben annak a körülménynek, hogy a szerző nem pusztán kutatásainak eredményét rakta le munkájában, hanem magát a nyers anyagot is : közölte a forrásokat, a melyekből dolgozott. Emeli ez a mű megbízhatóságát, de értékét is, a tudomány közkincsévé tévén a levéltárak eltemetett aktáit. Természetesen ezzel a szerző lemond arról, hogy műve mint összefüggő olvasmány szolgáljon az érdeklődőknek; ez azonban nem is lehetett czélja, már munkája méreteinél fogva sem. Olyan részletesen dolgozza föl az adatokat, olyan pontosan beszámol minden jelenségről és mozzanatról, annyi adatot halmoz egymás mellé, hogy könyve a Muzeumnak nem jellemző rajza, hanem mondhatni fényképe, s mint ilyen első sorban a kegyelet munkája, mely szeretett intézetének lehetőleg teljes történetét akarja nyújtani, másodsorban pedig adattár a történettudósok számára. ') így р. o. arról, hogy a könyvtárat többízben vidékre költöztették, volt talán tudomásunk, de hogy egyízben (1809) kórházzá akarták berendezni, és csak József nádor tudta a veszedelmet elhárítani, ez az eset bizonyára egészen ismeretlen dolog a mai nemzedék előtt.