Századok – 1904

Értekezések - PÓR ANTAL: Magyar-ruthén érintkezések a XIV-ik században 935

936 PÓR ANTAL. az új dynastia alapítója, a szomszédos Volliiniával gyarapította, hatalmas birodalom keletkezek, melyet okirataink Galicziának és Lodomériának neveztek el. Ez új fejedelemség határai, kivált kelet felé, bizonytalanok valának; hol messze kiterjeszkedtek Podolia pusztáiba, ha tudniillik szerencsével járt a fejedelem harczi kedve; hol összeszorultak a Zbrucsig. Megesett az is, hogy a fejedelemség alkotó részeire oszlott, t. i. Volhiniára, melyhez Vladimir, Luck, Bele és Chelm tartoztak területeikkel együtt, — és Halicsra, melyet a XIII-ik század második felében már lembergi tartománynak is neveztek. Galiczia és Lodoméria sokkal hamarább jutott a műveltség bizonyos fokára, mint a nagy Oroszország, mert a mongol igát nem érezte oly súlyosan, mint az északibb szomszéd ; termékenysége, sóforrásai és állattenyésztése is jobb sorsba helyezték, s mert rajta vonultak végig a kereskedelmi utak. melyek a nyugati országokat kelettel összekötötték.1) Az első magyar király, ki a ruthénekkel érintkezett, Szent László vala. A Képes Krónika szerint Szent László 1092-ben Oroszországba (Ruscia) tört, minthogy a kunok az oroszok (rutheni) tanácsára jöttek Magyarországba. A kik (az oroszok) midőn tapasztalták volna, hogy erősen szorongatják őket, kegyelmet kértek a királytól és mindenekben hűséget esküdtek neki.2

) Ennek nyomán sűrű — hol barátságos, hol ellenséges, — volt az érintkezés a ruthének és magyarok között az Árpádok korában, a mint ezt Pauler Gyula nagy gonddal Összeállította és szakavatott tollal megírta.3

) Azonban mind e sűrű érintkezésnek az Árpádok kihaltával más nyoma nem maradt a királyi czímnél, melyet királyaink III. Bélától kezdve4) szerzett jogaik épségben tartása végett folytonosan viseltek, Galiczia és Lodoméria királyainak nevezvén magokat. Itt tehát nincs mit keresnünk, midőn a magyar-ruthén érintkezések szálait kutatjuk a XIV-ik században. E század elején déli Oroszországban a hatalmas Danilovics Leo (Lew) uralkodott; ugyanaz, a ki 1268-ban Lemberg városát — melyet nevéről szlávúl Lumc-wdk, latinúl Leopolisnak neveztek5) — alapította. *) Matijow : Galizien und Lodomerien. -) Fontes Dornest. II. 198. 1. s) A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt, 2. kiad. I. 160. 231. 329. — II. 5. 48. 54. 72. 105. 113. 215. 217. V. ö. Wertner Mórnak Az Árpádok családi története cz. munkája megfelelő' fejezeteivel. 4) III. Bélát már 1189-től kezdve »rex Galicie« czímmel nevezik. Fejér : CD. II. 247. 1. ") Engel : Geschichte von Halitsch und AVladimir, 576.