Századok – 1904
Tárcza - Vegyes közlések - Hegedüs István értekezése: Cervinus raguzai költő emlékbeszéde Mátyás királyról 903
TÁRCZA. 903 delmével az új keresztyének ellenőrzésére felállította az inquisitiót, a hitükhöz szívósan ragaszkodó zsidókat pedig irgalmatlanul kiűzte яг országból. Az inquisitió e szerint rendkívüli törvényszék volt, rendkívüli bünügyekben (erimina excepta, a minő egyebek közt a haeresis) itélt, de eszközeiben alkalmazkodott a rendes törvényszékek gyakorlatáboz. Csakhogy akkor a büntető igazságszolgáltatás nem lehetett el a tortura nélkül, mert az volt a felfogás, hogy a bizonyítékok királynéja (regina probationum) nem a tanuk vallomása, hanem a beismerés. Az inquisitió rendszeres működése 1483-ban kezdődött. Elnökévé a király Torquemada Tamás dominikánus perjelt nevezte ki, mellette működött két-három bíró, a kinek már volt bírói gyakorlata. Ebből világos, hogy az inqusitió királyi, nem pedig egyházi intézménynek tekintendő. Ranke véleménye az, hogy királyi törvényszék volt, mely egyházi eszközökkel dolgozott ; a spanyol Rodrigo megfordítva azt vitatja, hogy az inquisitió egyházi intézmény, de világi fegyverekkel harczolt. Annyi bizonyos, hogy eljárása egyáltalában nem volt rögtönitélő jellegű, sőt ellenkezően, a peres eljárás minden formaságát szigorúan megtartotta. Minthogy pedig Spanyolországban minden intézmény a trón és az oltár szövetségén nyugodott, az inquisitió bírái is első sorban papok voltak ugyan, de ezek az állam megbizásából, az állam statutumai alapján Ítéltek, s az elitéltek összes javait a királyi kincstár számára foglalták le. Ez a valóság eldönti az inquisitió jogi természetének kérdését. Politikai intézmény volt, s nem áll az. hogy Spanyolország hanyatlását vonta volna maga után, hogy a mórok és zsidók kiűzése lett volna az ország elszegényedésének s a spanyol hatalom elhanyatlásának oka. Épen az inquisitió felállításával esik össze Spanyolország példátlan emelkedése oly hatalommá, a minő sohasem volt sem azelőtt, sem azután. A hanyatlás akkor kezdődött, mikor az európai közszellem kikezdte a spanyol absolutismust, leszállította a királyi mindenhatóságot. A spanyol nép jelleménél fogva gyámságra szorúl. A mint ez a gyámkodás meggyöngült, meggyöngült az állam és a faj ereje is. Október 24-én ismét az első osztály tartott ülést, melyen Hegedűs István 1. tag ismertetett egy raguzai emlékbeszédet Mátyás királyról, magyar fordításban is bemutatván annak szebb részeit s méltatván történeti értékű adatait. Raguza a XIV-ik század derekától a XV-ik század végéig híven ragaszkodott Magyarországhoz, s mikor Mátyás király váratlanúl elhunyt, a város tanácsa gyászünnepet rendezett, melyen Gervinus raguzai költő dicsőítette emlékbeszédben a nagy királyt. Cervinus 1463 táján Raguzában született s már mint gyermek Rómába került, hol huszonkét éves korában koszorús költővé avatták. Latinúl írt s a vulgáris olasz nyelv terjedésében az irodalom romlását látta. Kevéssel 1490 előtt tért vissza 62*
