Századok – 1904

Történeti irodalom - Kóssa Gyula: Magyar állatorvosi könyvészet 1472–1904. Ism. Győry Tibor 896

896 TÖRTÉNETI IRODALOM. Találkozunk a könyvben a saint-omeri család tagjaival is, a kikről nemrég Wertner Mór közölt czikket közlönyünkben,1) és már előbb is írt Az Árpádok családi története cz. munká­jában.2 ) Schmitt szerint II. Miklós 1296-ban halt meg, nem mint "Wertner Mór állítja, 1284 táján. Forrást azonban nem idéz. A krónika bizodalmas hangon »az öreg ember«-nek nevezi őt, dr. Schmitt véleménye szerint valószínűleg azért, hogy meg­különböztesse III. Miklóstól, testvérének Jánosnak fiától. Schmitt szerint saint-omeri Bélának neve talán még mai napság is él a nép nyelvén ezen kifejezésben : rfi tov jntsXà vagy jLiteXtá (леи, mely а törököknél is használatos. Dr. Belleli ügy értesíti őt Korfuból, hogy a korfui zsidóknál Baschan-Belia egy fölötte gonoszérzelmű egyént jelent, kinek e neve két szóból ala­kult, t. i. a héber raschan ( == irgalmatlan, elnyomó) és a görög beliá szóból, mely eredetileg inkább kínzó-1, mint kín-1 jelent­hetett. Az elmélet rendkívül merész, a bizonyítás pedig ártat­lan szójáték, a mi semmiről sem győz meg bennünket. KROPF LAJOS. Magyar állatorvosi könyvészet, 1472 —1904. Irta Kóssa Gyida. Budapest, 1904. 8-r. XII, 346 1. Van hazánknak egy a mily csendes, ép oly öntudatos követ­kezetességgel munkálkodó s fejlődő kultur-intézménye : az állat­orvosi főiskola. Egyszerű iskola volt valamikor, Tolnai Sándor (1747 —1818) volt az első s nagyérdemű tanára. 1875-ben aka­démia lett belőle, míg végül Hutyra Ferencz egyetemi tanár s jelenleg főiskolai rector aegise alatt néhány év előtt főiskola rang­jára emeltetett. A főiskola szellemi termékei élő tanúbizonyságai annak, hogy falai közt mily buzgó és értékes munkálkodás folyik. Legújabban Kóssa Gyula professor tollából jelent meg az előttünk fekvő könyv, mely fényesen bizonyítja, hogy az állatorvosi főiskolának valóban számbaveendő, tiszteletteljes történeti múltja is van, nem­csak jelene. Munkájával a szerzőnek sikerült a hazai állatorvosi történetnek alapját megvetni. Páradhatatlan kutatás, kitartó szor­galom s lelkes tárgyszeretet eredménye az ő könyve, mely a legrégibb időkig visszanyúlva nyújtja a szakszerzők életrajzi adatait s feltünteti munkásságukat. Első sorban minden önálló könyvalakban megjelent munkát registrál, de a kiválóbb folyó­>) Margit császárné fiai. Századok, 1903. 593. 1. s) Olv. a 406 és köv. 11. s a nemzedékrendet a függelékben.

Next

/
Thumbnails
Contents