Századok – 1904

Történeti irodalom - Giesswein Sándor: Történelem bölcselet és sociologia. Ism. Szentpétery Imre 890

890 TÖRTÉNETI IRODALOM. hogy a német lovagrend becstelen működését, melylyel Lengyelországot megkárosította, már Magyarországon kezdette meg-A magyar történetírás ismeri ennek az episodnak okiratait. Összeszedte azokat már Fejér György a Codex Diplomaticus III. 1. kötetében, újabban pedig Zimmermann-AVerner az Urkunderibuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen I. kötete számára. Feldolgozták nagyjából Panier Gyula !) és Marczali Henriit ;2

) mind a két szerző figyelmét elkerülte azonban, a mit Ketrzynski tanulmánya igen valószínűvé tesz, mondhatnám : bebizonyít, hogy a német lovagrendnek a pápánál megerősítés végett bemutatott privilégiuma, melyet állítólag 1222-ben II. Endre királytól kapott, hamisítvány. Ez fejti meg azt is, miért űzte ki a magyar nemzet országából a lovagrendet, mely »tamquam ignis in sinu. mus in pera et serpensin gremio« garázdálkodott. Azt hiszem, Cruceburg fekvését is helyesen határozza meg a lengyel szerző (19. 1.), midőn nem Ny én-1 ( Kreuzburg)hanem Törcsvár-1 tekinti Cruceburg-пак, melyet az oláhok La crucia néven neveznek. Ketrzynski könyvét melegen ajánljuk az Árpád-kor történetíróinak figyelmébe. PÓR ANTAL. Történelembölcselet és sociologia. Irta Gtiesswein Sándor. Budapest, 1904. Stephaneum kny. 8-r. 61 1. (A Szent-István-Társulat tud. és irod. osztályának felolvasó üléseiből, 47. sz.) Ujabban annyi, magát újítónak valló történeti irány támadt, s annyi történet-philosophiai mű jelent meg, hogy nagyon hálás feladatra vállalkozik az, ki a történet-bölcselet régi és új irányainak áttekinthető rendszerbe foglalására s a különböző irányok méltatására vállalkozik. Alig van újabban nagyobb szabású történeti mű, melynek szerzője meg ne kísérelné a munkájában alkalmazott, többé-kevésbbé új szempontok történet-philosophiai igazolását. A sociologiának szembetűnő gyors fejlődése szoros kapcsolatban áll ezzel a ténynyel. Részint maguk a sociologusok foglalkoznak a történetírás elméletének fejtegetésével és iparkodnak megjelölni azt a viszonyt, melyben a történelem áll a A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt, 2. kiad. II. köt. 93. 1. 2) Magyarország története az Árpádok korában, 415. 1. (A mnemzet tört. Szerk. Szilágyi Sándor. II. köt.)