Századok – 1904

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihálynak Vlad Drakul oláh vajdáról szóló költeménye és annak kútfői értéke 874

BEHEIM M. VLAD DRAKUL OLÁH VAJDÁRÓL STB. 879 tattani, hogy Beheim az elfogatásról szóló értesítést nem kaphatta a szerzetestől, a ki a vajda elől menekült, hanem igen könnyen, pontosan és részletesen kaphatta és kapta is kétségtelenül a bécsi udvarban, a hová az eseménynek természetesen diplomácziai úton is híre ment.1

) Tehát a lambachi és szentgalleni bejegyzésre nézve sincs semmi szükségünk, hogy nyomtatott ujságlapot vegyünk fel, hozzá még olyan ujságlapot, melynek véletlenül itt is, ott is utolsó levele hiányzott. Megjegyzem különben, hogy e kettőn kívül nincs több ilyen bejegyzésünk, tehát olyan sincs, mely Drakul elfogatásáról szólna ; viszont nincs egy ujságlapunk sem, mely nem szólna Drakul 1476-iki visszahelyezéséről. Talán ez sem egészen véletlen ! De hogy nem minden följegyzés vezethető nyomtatott ujságlapra vissza, azt Ebendorfer teszi kétségtelenné, a kire Schullerus az ő fejtegetéseiben nem vet ügyet. Már említettem, hogy Beheim 1466-ig tartózkodott Ausztriában; tehát ha Schullerus véleményét elfogadjuk, fel kell tennünk, hogy ilyen nyomtatott ujságlapok már 1466 előtt jelentek meg.2

) Már ez is igen valószínűtlen. De Ebendorfer, kinek elbeszélése szintén a két kéziratos bejegyzés typusához tartozik, — Drakul elfogatásával végződik, ép úgy, mint Beheim költeménye — 1464 január 8-án halt meg; tehát ha Ebendorfernek is nyomtatott újságlap a forrása, ilyen ujságlapoknak már 1464 előtt is kellett megjelenniük, vagyis olyan időben, mikor a könyvnyomtatás legelső éveit élte. Ez a föltevés annyira valószínűtlen, hogy bővebb czáfolgatását fölöslegesnek tartom ; ellenkeznék mindennel, a mit a könyvnyomtatás első éveinek történetéről tudunk. Schullerus mintegy annak bizonyítására, hogy a vajda visszahelyezése, tehát 1476 előtt is jelentek meg ujságlapok, egy Hefft Lénárd nevű német krónikásra utal, a ki az 1462-ik év történetében Drakul elfogatásáról is megemlékezik; 8

) rövid tudósítása után ezeket írja : »Adeo denique visu crudelis et austerus apparet (t. i. Drakul), ut imago vultus sui in universum fere sit orbem depictam (helyesen: depicta) in spectaclum missa.« Hefft ezen megjegyzését Conduratu azután így értelmezi:4) »Nach der Behauptung Heffts wären also Broschüren mit dem Bildnis Drakuls schon vor 1475 — 76 gedruckt vorhanden gewesen, zu einer *) Ez természetesen nem ellenkezik azzal, a mit Beheim hivatkozásának megbízhatóságáról állítottam. Beheim a 82. vers-szakban azt mondja, hogy a vajda rémtetteiröl a szerzetestől értesült ; az elfogatás természetesen nem sorolható ezek közé. 2) Hogy Beheim csak Ausztriából való távozása után írta volna költeményét, az, impressionista természeténél fogva teljesen ki van zárva. s) Hefft krónikájának ezt a kis részletét egészen közli Bogdan : Vlad Tepes. Bukarest, 1896. 31. 1. *) De már Bogdan is röpiratokat említ, id. m. 31. 1.