Századok – 1904

Értekezések - CSAPÓ VILMOS: Generális Győry Péter 855

866 CSAPÓ VILMOS. kodásnak, fiai nevelésének és a régi magyar családokban nélkülözhetetlen perlekedésnek él. Ferencz és Miklós nevű fiaival, kik közül az egyik 1742-ben elhagyja a szülői házat. »Tegnapelőtt — írja Csapó Józsefnek •— bement volt a fiam udvarolni Kegyelmednek, mert örömest elbúcsúzott volna. Már induló félben vagyon, csak a héjjával, hogy pénze nincs, a kit elvinne magával. Tessék annakokáért azon Kegyelmednél levő pénzt kiküldeni, hogy a miatt útjában ne gátoltassék meg.« Az ifjabb fiúról, Miklósról lehet itt szó ; Ferencz, az idősebb, házasságot kötött Magyar Zsófiával. Az öreg katona nem marad szellemi táplálék nélkül falusi magányában. 1755-ben u. i. visszaküldi rokonának a »novellákat«, a füzetekben megjelenő külföldi hírlapokat »azon reményben, hogy azóta mások is jöttek, melyeknek kiküldését nagy obligatióval venné.« 1756-ban viszont ő küld be könyvet Győrbe, hanem — így figyelmezteti Csapó Józsefet : »Kegyelmed is ne terheltessék azt a Konkolyanus processust kiküldeni, a mely nemes Komárom vármegye előtt folyt volt, a mely ugyanazon vármegye pöcsétje alatt vagyon kiadva, melyet akkor hagytam volt Kegyelmed kezénél, mikor bujdosni mentem vala. Melyet elvárok, mivel az atyafiak a gyallai portiót akarják recuperálni.« 1757-ben Ferencz fiával irat rokonának egy 10,000 frtos kölcsön —- akkoriban nagy pénz ! — felvétele iránt. Ezen levélen ép lenyomatban fenmaradt a Győry czímeres pecsét : hármas halmon ülő madár, csőrében ággal. Nagybátyjáról 1758-ban említést tesz Csapó Károly, Józsefnek fia, Briinnből május 26-án keltezett levelében, melyben a sziléziai háború színhelyéről közli, hogy »már ugyan annyira nem félnek itten, mert már Olmücz felé visszament az ellenség, a kinek is egészben eleibe masírozott a mi 70,000 emberből álló ármádiánk és talán rövid napok alatt nagy ütközetről hallhatnak. Méltóságos generális uram bátyámnak, kinek látogatására és udvarlására azon bőnyi kocsin örömest elmentem volna, lia otthon lett volna, a kit is nagy alázatosan revereálván, im egy újságot accludálok, a melyből is e mostani circumstantiákat legjobban megtudhatja ő kegyelme.« De közbelépett a halál. Tekintve, hogy Győry Péter első ismeretes levele írásakor, 1706-ban, mintegy húsz éves ifjú lehetett, legalább hetven évet élt. Csapó Károly 1758 szept. 3-án ugyancsak Brünnből panaszolja atyjának : »Méltóságos generális Győry Péter uram bátyámnak meghalálozását sajnálom, a kinek az úr Isten adjon boldog nyugovást. De az epitaphiumját nem accludálta Uram