Századok – 1904

Értekezések - CSAPÓ VILMOS: Generális Győry Péter 855

860 CSAPÓ VILMOS. Ezt csakhamar, decz. 31-én követte Bruckenthalnak újabb bocsánata, kiállítva az ifjabbik Eördős Mihály részére : Ego infrasoriptus attestor praesentibus juniorem Michaelem Fördős, vulgo Fördös Miska nuneupatum, a rebbellibus Jaurinum haud pridem reversum esse, juramentum homagii sacratissimae suae majestati, domino domino nostro elementissimo inibi deposuisse, vigore praesentium, sigillo et syngrapho meis. Datum Viennae, die 31 Deeembris, 1709. Baron de Bruckenthal. Nyoma van, hogy Fiáth János, rokonával ifjabb Fördős Mihálylyal még 1717-ben is összeköttetésben állott. Hogy a császáriak mily készséggel nyújtottak mézes madzagot a megtérő rebellisek visszahódítására, kitűnik báró Bruckenthal győri várparancsnoknak egy másik, Győry Péter fenmaradt iratai közt talált és 1709 decz. 23-án kelt felhívásából, mely így szól : Seine Excelenz, der commandirende Herr General Feldmarschall von Heister hat hinterlassen und befohlen, dass venn einige in die kaiserliche Devotion treten, ihre vorige Wirthschaft wiederum . . . besitzen und solche treiben möchten, und das juramentum fidelitatis allhier ablegen, ihnen hierüber ein schriftliches Protectionale zu ertheilen, und frei, sicher und ungehindert wohnen, handeln und wandeln zu lassen, auch dessen Hab und Gut auf keine "Weise nichts Unbilliges oder Gewalttätiges zu zufügen wäre. A szatmári békekötés után, midőn a kuruczok duzzogva szétoszlának, de követve nemrég vezérlő nagyjaik példáját az anyagi téren is, elveszített szabadságukért vagyonszerzésben keresének kárpótlást : a már korábban megtért idősb vitéz Fördős Mihály, ki mint láttuk, katona korában is üzleti viszonyba lépett a kincstárral, most nagy vállalatok élére állott. Orményesi Fiáth János és Pázmándy Gergely »sógor urakkal« összevásárolván az alföldön nagy mennyiségű szarvasmarhát, a Fehér- és Tolna-megyei végtelen mezőségeken, melyek a mohácsi vész óta úgyszólván néptelenül és parlagon hevertek, a csordákat felhizlalták, hogy azután jó árért a bécsi piaczra szállítsák. Oly üzletág volt ez akkor, melynek gyakorlását a főurak sem vetették meg. Fördősnek 1726-ban Győrött kelt végrendelete eléggé tanúskodik vagyonának gyarapodásáról, melyet atyjafiainak és egyházi (református) czélokra hagyományozva, második házassága gyermektelen, özvegyének, bizonyára egyenes örökösei kielégítése után, a haszonélvezetet testálta, a míg »nevét viseli.«