Századok – 1904

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rómaiak Boszniában - II. közl. 837

844 THALLÓCZY LAJOS. barbároktól, megtagadni nem lehet.1

) A dalmát bányamunkásság ezért a rómaiságnak öntudatos megnyilatkozásaként tűnik fel. Természetes, hogy az ércztelepek megmívelése csak lioszszabb idő múlva öltött rendesebb alakot. Addig, míg könnyű szerrel jutottak a nemes érez birtokába, újításról, nagyobb befektetést kívánó munkálatokról szó sincs. Hispaniában, hol a folyók és egyes vízerek bőven hordták az aranyfövenyet. eleinte megmaradtak a karthagóiak s a régi phoeniciaiak rendszerénél: mosták tovább a torlatokat s kutattak újabbak után;2) később azután a kőzetekből is kiválasztották az aranyat.3

) Ezeknek a telepeknek a gazdagsága kitűnik abból is, hogy nem ritkán találtak félfontos termésaranyat, mely alig szorult mosásra. Ugyancsak a salassok aranyáért4

) viselt háborút Augustus, a kiket 25-ben Kr. e. a szó szoros értelmében megigázott s így a mai tiroli alpesekig terjeszté a bányamívelést. Az illyr-pannon vidék behódoltatása a császárság első századának nemcsak katonailag kiváló fontosságú ténye, hanem gazdaságilag is mélyreható esemény. A hódítás következtében nyilt meg Róma előtt a mai boszniai érezvidék, mely Banjalukától észak-nyugatra kezdődik, azután délkeletnek fordulván, Srebrenicán át a szerb határig terjed. Észak-keleti szegélye e területnek : Banjaluka, Tesanj, Maglaj, Kladanj, Ylasenica. Ljubovica ; déli szegélye : Dragornj, Podrasnica, Grorica, Yakuf. Bugojn, Tarcin, Bogatica és Visegrád; kiterjedése mintegy 16,000 m.2 5

) ') Yix denique invenies ullam terrain, quam etiam nunc indigenae colant ; permixta omnia et insititia sunt ; alius alii successit. Hic coneupivit, quod alio fastidio fuit ; unde expulerat, eiectus est. Ita fato placuit, nullius rei eodem semper loco stare fortunam. Seneca ad Helviam, VIII. 2) Beck: Geschichte des Eisens. Braunschweig, 1884. 490—510. 1. 3) Strabo, lib. III. p. 142. Párisi kiadás, 1620. *) и. о. lib. IV. p. 205. A noricumi aranyról IV. 207. Ezek a telepek Aquileja közelében lehettek. Lib. V. 214. — Hauser : Alte Geschichte Kärnthens, 35. 1. — A Drávában még 1803 elején is 1600—1800 arany értékben mostak aranyat (Drnje táján Varasd megyében) Zala- és Körösmegyei parasztok. Érdekes leirást nyújt a mosás módjáról a Zeitschrift von und für Ungarn cz. folyóirat, 1803. évf. 379. 1. 6) Beitrag zur Kenntniss der Erzlagerstätten Bosniens. Bruno Walter, 1887. Landesregierung. Első kísérlet e nemben; sok a tévedés és a mese benne ; még azok a részek is, a hol a szerző mint szemtanú beszél, csak kritikával használhatók. Kiváló munka e tekintetben Foullon értekezése: lieber Goldgewinnungsstätten der Alten in Bosnien, 1892. 1—52. 11. Geolog. Beicbsanstalt : Bosnien mit Bezug auf seine Mineralschätze. Conrad : Mittheilungen der kk. geogr. Gesellschaft. Wien, XIII. 219—228. 1. — Hoffer : Zlato i drnge rude u travniékom kotaru. (Arany-és egyéb bányák a travniki kerületben.) Glasnik, 1897. 411—423 11. —