Századok – 1904

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rómaiak Boszniában - II. közl. 837

A RÓMAIAK BOSZNIÁBAN. MÁSODIK KÖZLEMÉNY. IV. A RÓMAI ÚTHÁLÓZAT BOSZNIÁBAN. TELEPEDÉS. BÁNYÁSZAT. Egy tekintet Ballif Fülöp bosnyák építészeti tanácsosnak a római úthálózatról készített térképére]

) megtanít, hogy Dalmáczia és Bosznia útvonalai a földrajzi fekvéshez alkalmazkodnak. Két irányban fejlődött ki a hálózat: a tengerpart mentében, s a belföld, vagyis a Duna-Száva vonala irányában. Legelőbb a partvidék hosszában építék útjaikat a hódítók, de mikor Róma hatalma a Duna völgyéig nyomúl, első a) A bosnyák országos kormány, tekintve a római leletek fontosságát s azt a körülményt, hogy immár folyvást növekedik a régészetkedvelők és szakemberek száma a belföldön, megbízta Ballif Fülöp építészeti tanácsost, hogy a tényleges útmaradványok nyomán állítsa össze — a mennyibea lehetséges — a római úthálózatot. Ballif érdekes és fontos kutatásainak eddigi eredményét egy a maga nemében páratlan, alapvető munkában foglalta össze : Bömische Strassen in Bosnien und der Hercegovina, I. Theil. Wien, 1893. Ehez 1 : 600,000 méretben térképet is csatolt. Ballif eddig 14 utat derített fel, illetőleg állapított meg Evans, Truhelka (Bimska cesta u kotaru Sreberniékom, 1891.) s mások nyomán : a u. m. 1. a Bastello di Grab-Bisanovci-Unac-völgy-Petrovaci utat, mely Sana-völgybe vezet ; 2. a Prolog-Halapié-Glavice-Crnagora-Peőka-Banjaluka felé vezető utat ; 3. a Prolog-Livno-SuiÈa-Kupresit ; 4. a Glamoőko és Livanjskopoljei összeköttetést ; 5. a Kupres-Pli va-völgyi utat ; 6. a Triljtől Éupanjacon át Bosznia belsejébe vezető utat ; 7. a Duvnopoljei utakat ; 8. a Posusje-Bakitnoi utat ; 9. a Salona-Naronai utat ; 10. a Narona-Narenta-völgyi utat ; 11. a Narona-Nevesinjskopoljei utat ; 12. a Trebinje-Bagusai utat; 13. a Sarajevskopolje-Bomanjaplaninai utat a Drina völgyébe ; 14. a Drina-völgyi utat. A bosnyák úthálózatnak folytatását Szerbiában Kanitz F. nyomozta. Kutatásainak eredményét 1. Bömische Studien in Serbien (Denkschriften der к. Akademie in Wien, XLI.) cz. művének térképmellékletén. — Pannónia folytatásáról, Salamon F. Budapest tört. I. köt. — Ortvay Tivadar : Egy állítólagos római mediterrán út. Budapest, 1884. — A horvát Vjestnik is közölt számos adalékot. SZÁZADOK. 1904. IX. FÜZET. 58