Századok – 1904

Értekezések - VÁCZY JÁNOS: Báró Eötvös József politikai művei 821

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF POLITIKAI MÜVEI. 833 kok alkotmányos érzéke iránt, mint a körülmények igazolták; talán mélyebben meg volt győződve, hogy alkotmányunk visszaszerzésében a másik monarchia támogatására is számíthatunk, s ez okból százados küzdelmeink okát sem a birodalmi egység eszméjének megvalósítása utáni törekvésekben látja : de őszinte nyíltságára sohasem volt nagyobb szükség, mint ez országgyűlés kezdetén. Mert a közjogi kapcsolat alakjának nehézségei óriási sűlylyal nehezedtek a magyar politikai közvéleményre. E nehézségeket vezető államférfiaink mind érezték; de Eötvös remélte, hogy a kapcsolat szerkezetét sikerűi megtalálni és rendezni mind a birodalom nagyhatalmi állásának megóvásával, mind a két ország alkotmányos életének fentartásával. S míg egyfelől politikai szükségnek hirdeti a Pragmatica Sanctióbau elvileg kimondott közösség megőrzését, másfelől a törvény szabatos körűlírásával kívánja meghatározni a közösügyek intézésében gyakorlandó jogainkat. Midőn Deák Ferencznek sikerült a közjogi kapcsolat formáját megtalálnia s törvénybe iktatnia, Eötvös épen oly nyíltan szállott sorompóba ezen alkotmányos forma megóvásáért, mint előbb annak kikiizdéseért. Hirdette, hogy az új közjogi kapcsolat nem sérti alkotmányos önállásunkat, mint az ellenzék hitte. A törvényhozás többsége minden külső erőszaktól menten fogadta azt el, megegyezőnek tartotta az ország érdekeivel, sőt külügyi szempontból fennállásának biztosítására szükségesnek ítélte. Védte a delegatió intézményét, nem mintha tökéletesnek tartotta volna, hanem mivel érdekeinket általa biztosítva látta. Hogy ez intézmény nem könnyen helyezkedhetett el a magyar alkotmány formái között, azon nincs mit csodálni. Minden új intézmény alkalmazásának megvannak a maga nehézségei; de ha alkotmányos függetlenségünket megóvhatjuk általa s jövőnk iránt hitet gerjeszthetünk : újra bizonytalanságba dobni kivívott szabadságunkat, a legnagyobb politikai hiba volna. »Erős meggyőződésem — így szól 1869-ben — hogy nemzetünket jelenleg kevesebb veszély fenyegeti, mint előbb. Nézetem szerint oly nemzet, mely parlamentáris kormánynyal és alkotmánynyal bír, s melynek törvényhozása nem kiváltságokra, hanem az egész népre támaszkodik, egy oly nem-