Századok – 1904
Értekezések - VÁCZY JÁNOS: Báró Eötvös József politikai művei 821
830 VÁCZ Y JÁNOS. fogadhatták. É kapcsolat módjának rendszeres kifejtését Eötvös sem kísérli meg 1848 előtt, noliá a kérdés a maga nagy nehézségeivel mindig eléje tolúl. De akkor a magyar alkotmányos élet átalakulásának eszméit kellett napról-napra érlelnie, magyaráznia s megvalósításuk útjait egyengetnie. S e tekintetben senki sem mérkőzhetik Eötvössel. Nemcsak mint író, szónok, államférfiú és publicista él ez eszméknek ; nemcsak haladásunk minden kérdését a legszorosabb kapcsolatba hozza ez eszmékkel s lígy állítja alkotmányos fejlődésünk elé, mint a melyek nélkül megindúlnunk is lehetetlen, hanem a küzdő fegyvereket is számos változatban forgatja, mint oly elszánt hős, a kiben meggyőződése hitté magasztosult s egyedül a maga küzdelmétől várhat sikert. A tudós politikus mellett, a ki a logikai okoskodás szigorú következtetéseinek lánczszemeivel jut a kívánt eredményre; a költő érzelmi világa mellett, a mely az egész nemzet közvéleményének fogékonynyá tételére számít : a hírlapíró és publicista is más meg más változatban hirdeti átalakulásunk vezérgondolatait, névtelenül vagy álnévvel, magyarázva, fejtegetve, az ellenvéleményeket czáfolva, vagy mint dilettáns olvasó, a ki mezei gazdaság mellett csak az ünnepi órákban foglalkozhatik politikával, de a kimondott eszmék üdvös voltát hamar átlátja. Majd párbeszédes alakban szerepelteti az új és régi felfogás képviselőit s lelkesedésének hangjai között megszólal a finom irónia is. Népszerűsíteni törekszik eszméit, hogy a kik magas szárnyalású fejtegetéseit meg nem értik, azokat magához emelje s lelküket fogékonynyá tegye. Ilyenkor takarékoskodik a külföldi alkotmányos élet ismeretének rendkívül gazdag készletével, mely máskor a tudós fejtegetőnek s bátor vitatkozónak egyik főerőssége ; inkább a mindennapi élet szempontjából fogja föl a kitűzött eszmék megvalósítása módjait, de mindig éber figyelemmel a múltnak és várható jövőnek összehasonlítása iránt. Ily szempontból írta az Agricola levelei-1, melyeknek hangja és modora egészen új volt a magyar hírlapirodalomban, s a melyek sok tekintetben máig is minták lehetnek hírlapíróink előtt. Valamennyi eszméi között, melyeket a Reform- ban tisztáz, a központosítás eszméje volt a legnépszerűtlenebb s a