Századok – 1904

Tárcza - Vegyes közlések - A német orvos- és természettudomány-történelmi társulat 812

812 TÁRCZA. röviden . ecseteli hazánkfiának (le savant Allemand) és Peter van der Borcht rézmetsző művésznek életrajzait. Az utolsó (67. sz.) metszet magának Sambucus Jánosnak arczképét ábrázolja. Minden egyes kép alatt van egy-egy vers a magyar szerző tollából. к. L. A NÉMET ORVOS- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNY-TÖRTÉNELMI TÁRSULAT legutóbbi gyűlésére, mely a f. évi szeptember-hó folyamán Boroszlóban (Bresslau) a német orvosok és természettudósok 76-ik congressusával kapcsolatosan tartatott, a magyar közoktatásügyi kormány dr. Gyóry Tibor tagtársunkat küldötte ki. E nagyfontosságú tndományos társulat keletkezéséről, megalakulásáról és czéljairól annak idején már tájékoztattuk olvasóinkat.1

) G-yőry Tibor társunk, ki az orvosi történelem egyik legbuzgóbb úttörő munkása nálunk s e tudományszaknak a budapesti egyetemen magántanára is, kétségkívül leghivatottabb képviselője volt a magyar tudományosságnak a boroszlói gyűlésen, melynek bennünket érdeklő mozzanatairól szóló tudósítását — reméljük — nemsokára várhatjuk. PÓTLÁSOK ÉS JAVÍTÁSOK A MAGYAR OKLEVÉL-SZÓTÁRHOZ. Zolnai Gyula úr, a Magyar Oklevél-Szótár szerkesztője, a következő sorok közzétételére kért fel bennünket : A befejezéséhez közeledő Magyar Oklevél-Szótár 1055-től kezdve a XVIII-ik század végéig menőleg a régi magyar életnek ezer meg ezer szavát és szólását foglalja magában. A letűnt világnak számtalan tárgyát, szokását, különösen a köznapi élet apróbb, de nyelvileg sokszor annál fontosabb dolgait, egykorú magyarázatok, fölvilágosítások nélkül ma már gyakran igen nehéz, nem egyszer teljesen lehetetlen megérteni. Nagyon természetes tehát, hogy az efféle régi adatok rengetegében a szótáríró igen sokszor eltéved s a mindnyájunkkal közös emberi gyarlóságból is sok alkalma van hibákba esni. Hogy e hibák, tévedések, még kellő időben helyre legyenek igazíthatók, bizalommal kérem a szótárnak minden tudományos érzésű használóját : szíveskedjék észrevételeit, kifogásait valamely tudományos folyóiratban (Magyar Nyelvőr, Századok stb.) mielőbb közzétenni, esetleg egyenesen velem közölni, hogy a mű függelékében az észrevett hibákat mindjárt helyre is igazíthassam s a szótárt ezzel is értékesebbé tehessem. Budapest (a M. Tud. Akadémia palotája), 1904. szept. 15. Zolnai Gyula a Magyar Oklevél-Szótár szerkesztője. ») Századok, 1901. 663. 853. 1. és 1902. 96. 1.