Századok – 1904

Történeti irodalom - Villari; Luigi: The Republic of Ragusa. Ism. Kropf Lajos 793

794 TÖRTÉNETI IRODALOM. jól a dús anyagot s ezért könyvének beosztása bizonyos rendszertelenséget, pongyolaságot árul el, s e mellett nyelve több helyen köznapias. A kötet végén könyv-lajstrom van közölve Raguza történetére és helyrajzára vonatkozólag, de — mint maga a szerző is állítja — a lajstrom nem teljes, hanem csak mutatóúl van szánva, hogy az olvasónak, a ki bővebben akarja tanulmányozni a köztársaság történetét és helyrajzát, régiségeit stb. tájékozást nyújtson a használandó forrásmunkákról. Főforrása az öreg Engel munkája : Geschichte des Freystaates Ragusa, és Geléic tanárnak egy még 1884-ben megjelent műve: Dello sviluppo civile di Ragusa. Bővebben merített azonkívül Hammer és Klaió munkáiból, fölhasználta a M. Tud. Akadémia kiadásában megjelent raguzai Diplomatariumot is, de minthogy magyarúl nem tud, Thallóczy Lajos jegyzetei és bevezetése nem váltak hasznára: az Akadémia által kiadott külügyi iratokat (acta extera) sem ismeri, úgy látszik, mert ezek adatait csakis Klaió nyomán idézi ; sőt az is megtörténik vele, hogy midőn ez utóbbinak Bosznia története cz. munkájára hivatkozik, ott ismét csak Engelt találjuk idézve, s ezért csodálkozik az ember, miért nem idézte közvetlenül Engelt, ha ennek munkáját csakugyan forgatta. Van akárhány baklövés is a könyvben. így példáúl a várnai kudarcz elbeszélésénél azt állítja a szerző, hogy Hunyadi Jánost a vesztett csata után Branlcovics György foglyúl ejtette; pedig mint tudjuk, a »fehér lovag« ez alkalommal az oláh vajda kelepczéjébe került, s a mit Viliari mesél róla, az a rigómezei csata után történt. Ulászló király nála csak Ladislas ; a magyar király székhelye pedig Vicegrád 'így). Azt a kiváltságot pedig, hogy Baguza rectora az archi-rector czímet viselhesse, nem Ulászló 1441-ben, hanem V. László 1456-ban adományozta. A 275-ik lapon egy kifejezés fordúl elő : »the expedition against the Gerbi.« Mint olasz ember, a szerző bizonyára jól tudja azt, hogy miről ír s hogy a földközi tengerben fekvő Isola delle Gerbe szigetet érti, de akárhány olvasója bizonyára valami néptörzs nevét fogja az idézett kifejezésben látni. Dzsem herczegről a könyvben csak egy kétsoros jegyzetke van. A reá vonatkozó bő irodalomból semmit sem icléz szerzőnk. A266-ik és következő lapokon hosszú útleírást közöl Benedetto Ramberti portai velenczei követ egy munkájából : Líbri tre delle cose dei turclii, s csak a 276-ik lapon tudjuk meg. hogy ez az 1533 évből való. Ugyanazon szerző nevét a 277-ik lapon és a névmutatóban is Rambitti alakban találjuk.