Századok – 1904
Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rómaiak Boszniában - I. közl. 729
A RÓMAIAK BOSZNIÁBAN. 743 Az élelmiszerek folyton drágultak, új adókat kellett kivetni ; leszállították az államháztartás szükségleteit, a nép pedig csak azt látta, hogy minden válogatás nélkül szakadatlanúl újonczoznak. Augustus udvarában eleinte úgy a toga alól gyanúsították Tiberiust, hogy szándékosan halogatja a háborút, később maga Augustus is kételkedni kezdett az ő fogadott fia igaz szándékaiban. Ugy látszik, hogy még sem akarta megsérteni Tiberiust, s azon a czímen, hogy erősítéseket küld számára, a különben vitéz Grermanicust indította Dalmácziába, illetőleg Pannóniába. Grermanicus csapataival együtt 7-ben 10 légió áll a harcztéren; a veteránokkal és thrák lovasokkal együtt mintegy 120,000 ember.1) Erre a nagy seregre azonban nem volt szükség, mert nagyban megnehezítette az élelmezést, s a mint a sereg legatusa írja, bajos volt számba venni az egyes csapattestek összefüggését. Azért Tiberius egy részüket el is bocsátá, a többit Sziszeken szállásolta el. Grermanicus öt légióval Boszniának északnyugati részén a maezeusokat támadta s ezeket meg is verte.2) Tiberius és Grermanicus közt bizonyos feszültség állott be, melyet az ellentmondó s nehezen összeegyeztethető adatokból is kiérezünk. Bármint állott is a dolog köztük, mind a kettő megtette a maga kötelességét. Tiberius nagyon tudott bánni katonáival ; csakis ebből magyarázható, hogy mindenüvé követték. Grermanicus pedig — s ezt a Tiberiust dicsőítő Vellejus is bizonyítja — vitézségével tűnt ki. Erős kemény tél járt abban a 7-ről 8-ra forduló esztendőben. Sokat szenvedtek miatta a légiók, de még inkább az illyrek, kiket az éhség s különféle járványok gyöngítettek. Hiába csaptak meg egy-egy római szakaszt, mert a rómaiak erősen ügyeltek s mindig visszaverték őket. »Fogom a farkast fülénél fogva«, ezzel biztatta Tiberius türelmetlen katonáit. Nem kellett hozzá még csak nagy taktikázás sem, hogy a nyomorgó s már erőben is megfogyatkozott illyrség pártokra szakadjon. A brenkok Batoja ősi illyr szokás szerint csak nehezen tűrte a daesitias Bato fölényét; lehet, hogy népe is békére vágyott már ; a fordulat csakhamar elkövetkezett. A 8-ik évben történt, hogy a Bathinus (Bednya) folyó mentén3) a ») jMommsen, V. 36. —V. ö. Veil. Pat. II. ИЗ. (VII. VIII. IX. XI. XV. XX. legio : 90,000 auxiliarius.) Hirschfeld ért. A feliratok. Suetonius (Tiberius, с. XVII.) összesen 15 légiót említ. 2) A bihácsi kerületben az Unna mentén, továbbá Banjaluka körűi Germanicus képével egy arany gyűrüpecsétet találtak Gornji-Vakuf mellett. W. M. I. 330. 3) Bathinus a Bednya folyó, mely Varasd mellett ömlik a Drávába