Századok – 1904
Történeti irodalom - Gagyhy Dénes: A Rákóczi-kor elbeszélő költészete. Ism. –y–s 719
720 TÖRTÉNETI IRODALOM. hatása alatt keletkező verses műveket;_e helyett azonban az elbeszélő művek osztályozását kapjuk. Ot csoportba sorozza à tárgyalandó műveket : a kesergő énekek, verses regények, vitézi énekek, krónikák s balladaszerű kisebb elbeszélő költemények csoportjába; de egyik csoport fejtegetésében sem akadtunk valami kiemelkedőbb mozzanatra, sem a tárgyalás, sem a felfogás tekintetében ; sőt előadásának nem eléggé kiforrott módja egy-két helyen némi zavart is okoz. Példáúl a Thököly házasságáról szóló énekről először folyvást mint ismeretlen író művéről beszél, később pedig minden ellenmondás nélkül Gyöngyösy Istvánénak tartja. Mennyivel helyesebben jár el, ha egyenesen mint Gyöngyösy munkáját méltatja, hiszen irodalmunk története már e kérdést egészen eldöntötte. A Bercsényi házasságáról szóló éneknek legalább a Thalytól kiemelt fontosságát hangsúlyozhatta volna, a miért kortörténeti tekintetben e hosszú éneket érdemes elolvasni. A krónikás művek kiválóbb adataira is rá kellett volna mutatnia; mert azt mondani, hogy a Thököly haditanácsa »mint forrás igen fontos a történetbtívár előtt« semmit sem ér; legalább egy-két pontban föl kellett volna ezt a fontosságot tárnia, vagyis a tanulságot levonnia. Dálnoki Veres Gerzson krónikájának történeti értékét eddig is fölötte soványnak tartottuk ; mióta pedig kitűnt, hogy nagy része compilatió : még kevesebb értéket tulajdoníthat neki az irodalomtörténet ; ezt maga az író is érzi, mikor a következő különös szerkezetű és értelmű mondatba foglalt ítéletet írja : »A szabadságharcz nagy eseményei nem a költő lángelméjének fényes világításában, hanem az egyszerű katona műveletlen eszének árnyékában jelennek meg.« A legértékesebb elbeszélő műveket, a balladaszerű költeményeket legalább kissé behatóbb aesthetikai méltatásban részesíthette volna, már csak az ellentét kedvéért is ; de itt is megelégedett a tartalmi kivonatokkal. Épen csak az egész tanulmányon átvonuló hazafias hangban találunk némi érdemet, mely a tartalmi gyarlóságért valamennyire kárpótol bennünket. Y S.
