Századok – 1904

Értekezések - SZENDREI JÁNOS: A kassai Rákóczi-ereklye kiállítás 637

A KASSAI RÁKÓCZI-EREKLYE KIÁLLÍTÁS. 647 burgi királyi kastélyban őriztetik. A történeti képcsarnok számára művészi másolatot készített róla László Fülöp, s kiállításunkon ez a példány volt látható. E képen a fejedelem vállaira omló hosszú haja, szemöldöke és bajusza fekete, arcza borotvált. Öltözete sötétkék bársony dolmány gazdag arany hímzéssel, a melyre jobb válláról piros mente borúi, elől drágaköves, közepén nagy zaphirral díszített mentekötővel, nyakában piros szalagon az aranygyapjas rendjellel. Fején barna szőrmekucsma, melyből piros csákó lóg le és drágaköves fekete kócsagtollforgó díszíti. E kép Rákóczit mint javakorbeli daliás szép férfit mutatja be, élénk kifejezésű okos szemekkel, gyönyörű szabályos magyaros arczvonásokkal s a szépen ápolt vékony bajusz alatt kissé daczos ajakkal. A fejedelem az aranygyapjas rendjelet 1707-ben kapta a spanyol királytól, de a rend jelvényei csak 1709-ben juthattak el hozzá; így a kép, a melyen e rendjel már rajta van, 1709-ben vagy 1710-ben készülhetett, mivel a fejedelem azután már külföldre ment. E kép másik variansának látszik s ugyancsak Mányohi művének kell tartanunk a fejedelem azon remekmívű arczképét, melyet báró Radvánszky Antal állított ki. Itt is azt a szép, daliás férfit látjuk, a kire annyira rá illik Saint-Simon leirása: »Magas termetű, de nem túlságosan; testes, de nem elhízott, izmos és arányos növésű. Tekintete igen nemes, majdnem parancsoló. Arcza kellemes. Okos, szerény, óvatos, s ha nem is szikrázó szellemű, de olyan, a ki mindent jól, értelmesen cselekszik. Nagyon udvarias. Modora mindenkivel szemben igen könnyed, de azért, a mi ritkaság, egyszersmind méltóságos, a nélkül, hogy a legcsekélyebb hiúság, képzelgés volna benne. Nem sokat beszél. Nagyon becsületes, igazságos, őszinte, egyszerű, rendkívül bátor s igen kegyes, istenfélő.« Képünkön födetlen fővel látjuk ábrázolva, úgy hogy dús fekete haja messze omlik vállaira. Nyakán többször csavart fehér selyem kendőt visel. Öltözete selyem fodros szegélyű díszvértezet, könnyedén rá vetett hermelinprémes herczegi palásttal, melyet drágaköves és gyöngyös aranybogiáros láncz tart össze. Rákóczinak általában ez a legelterjedtebb és legismertebb képe, különösen azóta, mióta a fejedelemnek Hágában 1739-ben megjelent franczia nyelvű önéletrajza mellett Folkema mesteri metszetében ugyanez a képe jelent meg. Mióta első helyen ismertetett s a szász király birtokában levő képünk ismertté lett, azóta kétségtelen, hogy a második kép is ugyanazon művész ecsete alól került ki, és pedig nemcsak a technika azonossága s a szépen ábrázolt két mentekötő láncz egyformasága miatt, hanem azért is, mert az arcz