Századok – 1904

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: A bujdosó kuruczok emlékei Törökországban 595

610 SZÁDF.CZKY LAJOS. Itt írta meg végrendeletét 1705 szept. 3-án, melyben kedves fia-ura (Rákóczi) lelkére köti, hogy »ebben a Törökországban temetését ne engedje, hanem vagy Erdélyben vagy Magyarországban kivitetvén, egy lutheránus, kerített, kulcsos városnak templomában temettesse.«1) Még ez az utolsó kívánsága sem teljesedhetett; mert midőn »sok nyomorúsági s boldogtalansági után az csodálatos dolgú s szabados uraságú nagy Isten, Ázsiában, az Virágokmezején lévő maga majorjabéli házacskájából 1705 szept. 13-án éjjeli 3 órakor az árnyékvilágbúi kiszólította«,2) halálát ötöd napig a törököktől eltitkolták, míg titkára a franczia követet Konstantinápolyban tudósította s azután a török császárt kérték, hogy »az mint testamentumában meghagyta, engedné meg Erdélybe vagy Magyarországba vinni a testét temetésre; de csak az lett a válasz: a hol megholt, ott temessék el л 3) Komáromi azután »az Nikomédiába levő vezérnek reménkedett : engedje meg, hogy temetni Nikomédiába vihessék, mert ott az Illés hegye alatt igen vak helyen lesz, az tolvajok kiássák az testét*) vagy az kuaszok s farkasok is széjjel hordják, — és megengedte, csakhogy, úgymond, ezen az utczán ne hozzátok által az városon az testét, ne lássák a törökök, minthogy ez szent hely.« 5) A szegény árvaságra jutott bujdosók azután urok testét szept. 27-én »Nikomédiába écczaka vivén (mert hogy nappal az városon általvihessék, meg nem engedték), ott az örmények temetőkertjekben szép kies, magányos helyen, nagy sűrű zöldellő árnyékos fák alatt, egy hideg forrás mellett tisztességesen eltemették«, sírja fölé fehér márványkövet tettek czímerével és felirattal. Azóta innen is tovább költöztették új temetőbe, hol hatalmas platánfák árnyékában aluszsza örök álmát a sokat hányatott bujdosó kurucz király. Sírját a mult őszszel a Rákóczi-zarándokok két csoportban is felkeresték ; emlékbeszédekkel, nemzeti dalainkkal s könnyekkel áldozva emlékezetének. A mi harmadik, legkisebb utócsapatunk a Virágokmezejéről visszatérve zarándokolt az izmidi temetőben sírjához, s az ő földi bujdosása utolsó színhelyének feltalálásától magasz») U. о. I. 402. 1. s) Komáromi Rákóczinak, u. о. II. 637. 1. s) Komáromi naplója, 87. 1. 4) Ma is ott van a Tolvaj-patak. 5) Komáromi naplója, 87. 1.