Századok – 1904

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: A bujdosó kuruczok emlékei Törökországban 595

A BUJDOSÓ KURUCZOK EMLÉKEI TÖRÖKORSZÁGBAN. 643 Baghcsezsik faluba is, megnézte a kutat, de a beleépített köveken feliratokat nem talált. Erről a helyről tehát feltehető, hogy a Kazikli határában lévő régi temető környékének Maqyarlar neve valószínűleg a Thököly hívei egy részének ott lakása emlékezetét őrzi. De Thököly maga az ő udvarával (bojárjaival) nem lakott ott. Az ő lakóhelyét, a Virágok-mezejét, Izmiden s a »tenger végén túl«, beljebb két órányira kell keresnünk. * A mint az utas Konstantinápolyból menve, vasúton vagy hajón Izmid felé közeledik, a látóhatárt délkelet felé magas hegyláncz zárja el, melynek legkimagaslóbb csúcsa a hatalmas termetű Gök-dag, a szent Illés hegye. Alatta alacsonyabb csúcsok hegysora húzódik kelet-nyugati irányban, menedékes lejtéssel ereszkedve alá az izmidi völgyre, melyen a vasútvonal vezet Kis-Azsia belsejébe, Bagdád irányában. A völgyet északi oldalán is hegy sor övezi, folytatása annak, melynek előfokán Izmid áll előőrsül. Ezt a kies völgyet keleten a Szabandsa-tó határolja, nyugaton az izmidi öböl végénél kezdődik. Ebben a hegyek és vizek által körülzárt völgykatlanban kellett keresnünk valahol a Virágok-mezejét, Thökölyék majorházának helyét. Thököly innen keltezett leveleiben nem találunk közelebbi meghatározást. »Költ Ázsiának Bithynia nevű országában, szent Illés hegye alatt, a Virágok mezején« — Írogatja leveleit 1703—1705-ben édes fia-urának Rákóczinak. Ilyen változatban is olvassuk : »írtam Ázsiában levő majorházamnál, Bithyniában, szent Illés hegye alatt« ; vagy: »írtam a Virágok mezején Bithyniában, Nicomediánál lévő majorházamtúl.« Néha innen írt leveleit is csak »datum Nicomediae« *) keltezgeti. Végrendeletét, melyben megemlékezik azokról is »valakik mellette laktanak« (m. e. ötven ember, asszony s leány), »in campo Plorum ad Nícodemiam« keltezi 1705 szept. 3-án, melyet a franczia követ első titkára s kanczellárja »au Champ de Elor« keltezéssel lát el megerősítő záradékában.2) Thökölynek egyetlen levelében találunk csak közelebbi meghatározást, midőn megírja Rákóczinak (1705 márcz. 17-én), hogy de mivel keresztekre találtak, abbanhagyták, с Abban nincs semmi különös, hogy itt, a hol annyi keresztyén lakik (örmények és görögök) keresztes síremlékek vannak. •) Thököly Imre naplói és Írásai, II. k. 517 stb. 11. s) U. о. I. k. 410. 1.