Századok – 1904

Tárcza - Hazai hírlapok repertoriuma (Mangold Lajos) - 583

584 TÁRCZA. 1904. febr. -28. A czikkíró szerint 1764-ben Sáros vármegyében alkalmazták utoljára a kínpadot. Herczeg Khevenhüller-Metsch József emlékiratai a Magyar Nemzeti Múzeumban. Áldásy Antal. Magyar Állam, 1903. szept. 8. — Az emlékiratok 6-ik kötetét, mely 1774 — 1776-ig terjed, még ki nem adták. A Hohenzollern-ház és a magyarok. Éber Jenő. Pesti Hírlap, 1904. jan. 3. — II. Frigyes és II. Frigyes Vilmos viszonya a magyar protestánsokhoz. Martinovics. Emlékbeszéd. Vázsonyi Vilmos. Valamennyi fővárosi hírlapban, 1903. máj. 21. Pest városa 145 év előtt. Horvát Árpád írásai nyomán. Budapesti Hírlap, 1903. okt. 24. Tervrajzzal. Arisztokraták élete Széchenyi Ferencz gróf korában. Fraknói Vilmos műve nyomán. Egyetértés, 1903. jun. 21. Régi farsang, 1790. Vay Sándor gr. Magyar Szó, 1904. febr. 2. Régi álarczos mulatságok. U. a. Pesti Hirlap, 1904. jan. 31. ,4 nyelvkérdés. (17У0 és köv.) Loósz István. Pesti Napló, 1903. decz. 19. Hány Istók. Német János. Alkotmány, 1903. nov. 27. — Bujdosó hajdú gyermekét látja benne. Kray Pál tábornolc-ról a legtöbb fővárosi lap közölt czikket 1903. jan. 17-én, így a Pester Lloyd is О. В. tollából. Rostás Pál. Bécsi és budapesti lapokban. Eostás Pál elesett Wippach közelében, 1813. okt. 3-án. Az 5. sz. huszárezred története szerint ez a »magyar Leonidás* hatvan ellenséggel egymaga vette fel a harczot és csak a liarminczadik golyó oltotta ki hős életét. Wippach és Haidenschaft közt levő sírját az ezred megkoszorúztatta. Játékszíni mozgalmak a mult század elején. Zoltán Vilmos. Budapesti Hirlap, 1903. decz. 13. — A Kultsár-társulat története 1815—1833. A romlatlan magyar nemzet. Magyarország, 1903. szept. 27. — A limes 1823 évi czikkéből, melyben Zala vármegyének az önkényes adóbehajtás és katonaszedés ellen tanúsított ellenállását megdicséri. Régi diéták emberei 1825—1848. Vay Sándor gr. Hazánk, 1903. decz. 8. Hol tánczoltak először csárdást ? Vay Sándor gr. Magyarország, 1904. febr. 14. — A czikkíró szerint 1834-ben Nagyváradon, azután Aradon, végre — Széchenyi István kezdeményezésére — Pesten. Timár-ház. Naplójegyzetek 1841-ből. Szinnyei József. Komáromi Lapok, 1904. 9-ik folytatás. Tartalma: Diák-élet Komáromban 1839-ben. Műveltségi állapotok Komáromban. Könyvkereskedés és kölcsönkönyvtár. (Siegler Antal üzlete.) Kultsár István könyvtára, melyet ajándékként a vármegyére hagyott. Sárkány Miklós benczés tanár könyvtára. Az 1836-ban megnyiit komáromi kaszinó. Az 1840-iki megyei restauráczió. — A 10-ik folytatásban igen érdekesen vázolja az akkori (1841) tót világot Nyitrán ; jellemzi a piaristák gymnasiumában működő tanárokat (Wagner József) és ismerteti a használt tankönyveket ; sorra veszi még a tantárgyakat, a szokásos büntetéseket és a karácsonyi játékokat is. Leírja továbbá Szuper naplója nyomán a komáromi színházi előadásokat. Feleleveníti Orbán Gábor rajzmester és Hidassy Kornél (később szombathelyi püspök) ifjúkori emlékét. Kohl J. G. Reisen in Ungarn, 1842. Budapesti Hirlap, 1903. okt. 6. — Közli a Balaton vidékéről s különösen a Kisfaludyak szülőföldjéről szóló részt. A magyar nyelv térfoglalása a közéletben 1848-ig. Hajdú Gyula. Független Magyarország, 1903. decz. 25.