Századok – 1904

Tárcza - Folyóiratok 576 - Historische Zeitschrift 578

TÁRCZA. 579 retes e mű, melynek szerzője az újabban sokat emlegetett gazdaságtörténeti tényezőket is kellő mértékben, minden egyoldalú túlzás nélkül figyelemre méltatja. — Az 55. kötet közleményei sorából a következőket emeljük ki : 1. Glagau H. A forradalom története demokrata világításban. (234. 1.) A szerző hosszabb bírálatban Aulardnak Histoire politique de la Révolution française (Paris, 1901) cz. munkáját tárgyalja, mely tudomásunk szerint a franczia forradalom történetének legújabb feldolgozása. — 2. Meyer Eduard : Augustus császár. (385. 1.) Az ókori történet ismert búvára, ki újabban történet-elméleti kérdésekkel is foglalkozott,1) ezen értekezésében főleg a nagy egyéniségek döntő történeti szerepét kívánja Augustus példájában kellő világításba helyezni. Különösen kiemeli, hogy Augustus művét téves volna a korlátlan egyeduralom megalapításának tekinteni. Caesarral ellentétben az ő eszméje a köztársaság és egyeduralom összeegyeztetése volt, a mihez azonban hozzá kell tennünk, hogy a fejlődés ő utána nemsokára azon irányba terelődött, mely Julius Caesar előrelátásának helyességét igazolta. — 3. Below G. A modern kapitalismus keletkezése. (432. 1.) E fejtegetések Sombart boroszlói tanárnak Der moderne Kapitalismus cz. könyvéhez kapcsolódnak és bizonyos tekintetben ennek kritikáját adják. — A könyvismertetések során szó van egyebek közt (160. 1.) a budai krónika Eraknói-féle fac-simile kiadásáról, melyről az ismertető dicsérettel nyilatkozik. — Caro J. (275.1.) Goeller Emilnek König Sigismunds Kirchenpolitik vom Tode Bonifaz IX. bis zur Berufung des Konstanzer Konzils 1404—1413 (Studien aus dem Coli. Sapientiae zu Ereiburg i. B.) cz. munkáját bírálja, melynek magyar egyházpolitikai vonatkozásai bennünket is eléggé érdekelhetnek. — Ugyanaz a bíráló egy másik czikkben (486. 1.) folytatólagosan a Helmolt-féle újabb világtörténetet ismerteti. — Ismertetve van (318. 1.) J. Jaurès franczia socialista pártvezérnek Histoire socialiste 1789—1900 (Paris, 1902) cz. műve, mely Erancziaország legújabbkori történetét a socialismus világításában igyekszik bemutatni. — B. F. Kaindl czernowitzi egyetemi tanárnak, a ki magyar történeti forrástanulmányokkal is foglalkozik, Das Ansiedlungsivesen in der Bukowina seit der Besitzergreifung durch Osterreich cz. munkája bírálatából (304. 1.) felemlítjük Polek ide vágó dolgozatát : Die magyarischen Ansiedlungen in der Bukowina ; megjegyezvén, hogy Kaindl külön fejezetet szentel a bukovinai magyar telepítvényeknek. — Különösebb érdekű reánk nézve (373. 1.) Friedrich Tezner munkája: Der österreichische Kaisertitel, das ungarische Staatsrecht und die unga->) Zur Theorie und Methodik der Geschichte. Olv. Századok, 1904. 454. 1.