Századok – 1904

Tárcza - Vegyes közlések - Szily Kálmán felolvasása: Deák Ferencz és a M. Tud. Akadémia 575

TÁRCZA. 575 prózai munkák érdeklik legjobban, de versei, különösen szerelmes énekei irodalmi kincsek. Arról a költőröl, a ki istenes énekeiben oly mély hittel és bűnbánattal fordúl Istenéhez, nem is gondolták irodalomtörténetíróink, hogy szerelmes verseket is írt. Eimay azonban a vallásos érzülettel össze tudta egyeztetni még a sikamlósabb világi énekeket is, mert érezte, hogy minden fejlettebb irodalomnak ezek az ékességei s ezek fejlesztik ki a nyelvet. A magyar nyelv ékesítésére törekedett mindenek felett ; és mégis az a huszonhét szerelmes ének, mely a Eadvánszky-codexben megmaradt, azt mutatja, hogy nemcsak verselése, hanem nyelve is nehézkes, több helyen döczögős. Nem szabad azonban e verseket korunk mértékével megitélni. Ha Eimayt a maga korában nézzük, meg fogjuk érteni hatását s el fogjuk ismerni, hogy költői munkásságának nem csekély irodalomtörténeti becse van. Az évi nagy-gyűlést május 10 —15. napjain tartotta meg az Akadémia. Ezen alkalommal a választásoknál tagtársaink közül is többeket ért méltó kitüntetés a második osztályban. Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, a Kisfaludytársaság másodelnöke, a jeles politikai szónok és essay-lró tiszteleti taggá, gróf Andrássy Gyula, Ballagi Aladár és Karácsonyi János levelező tagok pedig rendes tagokká választattak meg ez évben. Fogadják mindnyájan legszívesebb üdvözletünket ! Ugyancsak a második osztályban külső tag lett Augmto Pier antoni olasz publicista s a római egyetemen a nemzetközi jog tanára, a kinek hazánkat érdeklő egyik munkáját épen a legutóbbi füzetünkben ismertettük.1) — A nagy-gyűlést máj. 15-én d. e. a szokásos ünnepi közülés fejezte be, a mely ezúttal minden pontjában Deák Ferencz emlékezetének volt szentelve. Eötvös Loránd báró elnöki megnyitó beszéde után Gyulai Pál r. tag méltatta szép és magvas essayben : Emlékezés Deák Ferenczre cz. alatt, a nagy ember politikai pályájának egyes mozzanatait s jellemezte a tőle megszokott classikus tömörséggel Deáknak a magyar értelmi és erkölcsi erőt hordozó páratlan egyéniségét.2) — Utána Balogh Jenő levelező tag adta elő Deák Ferenczről mint büntetőjogászról írt jeles tanulmánya fontosabb részeit, különösen kiemelve azt a korszakot, melyben Deák a magyar bűnvádi igazságszolgáltatás reformjának (1840 —1844) vezető munkása volt. •— Végűi Szily Kálmán főtitkár világította meg igen érdekes adatokkal azt a viszonyt, mely Deák Ferencz és a M. Tud. Akadémia közt 1855 óta, a mikor először jelent meg az Akadémia ülésén, mindvégig fennállott. ») Századok, 1904. 469. 1. 2) Az essay egész terjedelmében a Budapesti Szemle f. évi juniushavi számában olvasható. 40*