Századok – 1904

Történeti irodalom - Redlich; Oswald: Rudolf von Habsburg. Ism. –y 555

TÖRTÉNET] IRODALOM. 54:7 staufok bukása után a birodalom részéről ellentállással nem találkoznak, de nem is találkozhatnak. Az interregnum alatt hatalomban, befolyásban megerősödik a fejedelmek csoportja, mely a Habsburgi grófban látja a legalkalmasabb személyt azoknak a föladatoknak megoldására, melyeket a birodalom zilált helyzete az új uralkodóra hárít. A választófejedelmek pedig e korban már mint zárt testület szerepelnek, melynek joga a birodalom fejének megválasztására általánosan el volt ismerve és a mely különböző intézkedésekkel igyekszik a birodalom fejére döntő befolyást gyakorolni. Személyes és általános politikai szempontok folytak be döntőleg Rudolf megválasztatására. A felső-rajnai vidéknek Habsburgi Rudolf gróf volt kétségkívül a legtekintélyesebb dynastája, kit harczi ügyessége, vitézsége, a kormányzás terén kifejtett működése, a birodalom viszonyainak rendezésére első sorban ajánlottak; annál is inkább, mert a nyugat- és délnémetországi fejedelmek között a Habsburgi gróf volt az, kinek megválasztatása a legkevesebb rázkódtatásokkal és bonyodalmakkal járt. A régi századok genealogusai a Habsburg családot a rómaiaktól vagy legalább is Chlodvig frank királytól származtatják. Pedig ez ősrégi nemzetség valóban nem szorult e mesés származtatásra. Amúgy is elég messze vezetheti vissza törzsfáját. Guntram állítólag a legelső oklevelesen bizonyítható ős, kit hűtlenségeért I. Ottó császár 952-ben összes javai elvesztésével sújtott. Unokái egyike Werner strassburgi püspök, kivel a családi történet biztos alapokra lép. О szerzi vissza a családnak a nagyapa által elvesztett gazdagságát, ő építi meg az Aare és Reuss összefolyásánál a vidéken uralgó Habiclitsburg várát, melytől a család nevét vette. A család régi történetének tisztázása, melyhez az újabb kutatások elég anyagot hordtak össze, természetes kiindúló pont gyanánt kínálkozott Redlichnek munkájához. Midőn Habsburgi Rudolf a történet színpadára lép, családja a délnyugati Németország egyik legtekintélyesebb dynastiája, mely a tübingi pfalz-gróf, az urachi és kyburgi grófok mellett a legkiválóbb helyet foglalja el. E délnyugati területrész viszonyainak jellemzése és ezzel kapcsolatban az interregnum korának jellemzése képezi Redlich munkájában az átmenetelt Habsburgi Rudolfra. 1240-ben veszi át Rudolf apai örökségét, midőn a Hohenstaufok hatalma Németország délnyugati részein még megtöretlenűl fennáll; s midőn 1273-ban Rudolf választása küszöbön állott, e hatalom elenyészett s az akkori hatalmi tényezők helyére a Habsburgi gróf lépett, ki már grófságának kormányzásában SZÁZADOK. 1904. YI. FÜZET. 39