Századok – 1904

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Mátyás király mint városépítő 544

MÁTYÁS KIRÁLY MINT VÁROSÉPÍTŐ. Tanulságos és érdekes módon ismertette a Századok áprilisi és májusi füzeteiben Csánki Dezső, a Hunyadiak korának érdemes történetbúvára, Mátyás király erőfeszítéseit, hogy birodalma fővárosát. Budát, felemelje azon aesthetikai eszményekhez, melyek a renaissance-müveltségtől áthatott lelke előtt lebegtek. Az Erdődy grófok galgóczi levéltárában fölkutatott és ügyes tollal kommentált okiratok új világosságot vetnek actiójára. Ezen irányban a pápai levéltár, hazánk politikai és kulturai életének egész területére kiterjeszkedő irományai között, szintén őrizett meg számunkra nagybecsű emlékeket, melyekből látjuk, hogy a nagy király székhelye díszének emelése érdekében a szentszék támogatását is kikérte és kieszközölte. Ugyanis ezt nem nélkülözhette szemközt a passiva resistentia erejével, a melyet a nemzeti jogérzet a nemzeti indolentiával karöltve kifejtett, úgy hogy azon még az ő kivételes erélye és kérlelhetetlen szigora is hajótörést szenvedett. A galgóczi oklevelekből tudjuk, hogy Mátyás király rendeletei, melyekben a budavári házbirtokosokat elkobzás terhe alatt kötelezte, hogy egy esztendő lefolyása alatt a pusztuló házak kijavítását foganatosítsák és á rombadőlteknek újra felépítését legalább kezdjék meg, — sikertelenek maradtak. Az egy esztendő eltelte után a városnak csak egyik utczájában több mint tíz roskatag ház találtatott. Ezeket a király (1478) elkobozta és másoknak adományozta. Azonban még ez az elrettentő példa is hatástalan maradt. Két évvel utóbb a király a következő előterjesztést intézi a pápához : Budavárában sűrűn fordulnak elő esetek, a mikor buzgó hívek templomok és kolostorok részére házakat ajándékoznak vagy hagyományoznak, és évdíjak fizetésének kötelezettségével terhelnek meg ; az ilyen házak azután rendesen elhanyagoltainak és pusztulásra jutnak ; ezért kívánatos olyan pápai rendelet kibocsátása, a mely a templomokat és kolostorokat kötelezi, hogy a részökre