Századok – 1904

Értekezések - ZOLTAI LAJOS: A hortobágyi apátságok 537

S 42 ZOLTAI LAJOS. 1318-ban és 1324-beii Csépánfia Mikének és Mihálvfia Arnoldnak, mint már István király privilégiuma szerint, tehát a Végli Kálmán által idézett 1248 évi alapítólevél keletkezése idején is ősi birtokot, melyet családjuktól István fia Domokos mester jogtalanúl foglalt volt el.1

) Ez a föld az, szántóföldjeivel, rétjeivel, erdeivel, halászó vizeivel, és különösen a Boldogságos Szűz monostorával meg Szent György vértanú patronatusi jogával együtt, a melyre nézve Pércs helység negyedrészeért és Köteles helység feléért a Péresiek 1335-ben barátságos egyezségre léptek egymással a váradi káptalan előtt.2

) Ennek a földnek határait járatták meg 1336-ban az egri káptalan kiküldötteivel Ohati Miklós és Arnold, két év múlva a határ járt levél megerősítését kérvén Károly királytól.3

) Ugyanezen föld keleti részén osztozkodnak, János borsodi főesperes és egri püspöki vicarius előtt, egyfelől Ohati Márton fia Miklós, másfelől István özvegye, Ohati Márton leánya Iloncz 1341-ben. belefoglalván az egyezségbe Szent György vértanú templomát is.4

) Yégre ugyanezen a földön állott az az egyház, hihetőleg még a régi Szent György vértanú temploma, a melynél »Ohat falu mellett« Bajoni István szolgái 1559-ben Sáry Alberten Eger felé mentében hatalmaskodást követtek el.5) Ha még azt is megemlítjük, hogy az ohati Telekházán mostanában régi -temetkező hely nyomaira is többször bukkantak, — körülbelől kimerítettük összes érveinket, a melyek felhozhatók arra nézve, hogy az Árpád-kori Ohat helysége s benne a Boldogságos Szűz monostora épen itt állott. Ohatról nincs is egyéb mondanivalónk, hanem ha felsoroljuk, kik voltak birtokosai Zsigmond és a Hunyadiak korában. A Péresiek már az Anjouk idejében kiszorultak Ohatról; a velők egy törzsből származott Ohatiak mellett pedig a XV-ik század elején házasság révén a Sztáriak és Bajoniak,6

) majd a következő század folyamán hosszabb-rövidebb időre az Agárdiak, agárdi Tőkék, •) Károlyi Okit. I. 40. 57. 11. 2) U. o. 112. 1. 3) U. o. 122. 127. 11. 4) Begesták és Károlyi Okit. I. 139. 143, 11. Az a Derzs, melyről az 1341 évi határjárásnál szó van (prima enim meta incipit a plaga ineridionali in campo ecclesiam de Ders directe respiciente, ubi est una meta terrea), a mai ohati pusztának szélső keleti részén fekszik s az Árkus vizéig terjed. E jókora nagyságú darab föld közepe táján emelkedő halmot Derzsitelek-nek hívják. Egyházas-Derzs hihetőleg a nagy tatárjáráskor pusztult el és soha be nem népesedett. E) Károlyi Okit. III. 327. 1. ") Turul, I. évf. 47. 1. !