Századok – 1904

Értekezések - ŠUFFLAY MILÁN: János gercsei főesperes krónikája töredékéről 511

JÁNOS GERCSEI FŐESL'ERES KRÓNIKÁJA TÖREDÉKÉRŐL. 515 pore ingressionis ... et omnium regum Hungáriáé . . nomina . . . describere pro futuris.« Klaiénak első érvelése azonban mindenesetre alaptalannak bizonyul, míg a másik erősen meginog, ha a következőket figyelembe veszszük : Sem Klaic, sem Racki nem tudták, hogy a statutumok száraz történeti bevezetése, mely a magyar királyokra vonatkozik, nem tekinthető János szellemi munkájának, hanem hogy ez a bevezetés csak a magyar törzskrónika kivonatának gépies másolata és igen közel áll a nagyváradi krónikához.2

) Jánosnak tehát szemrehányást tehetünk azért, hogy inkább felhasznált egy ilyen gépies munkát, mintsem abban fáradozott volna, hogy a nemzeti krónikának kivonatát más forrásokból bővítse. De lehetséges, hogy midőn a statútumokat írta, már az a szándéka volt, hogy Szlavónia régi történetéről más helyen fog tudósítást adni; vagy a mi még valószínűbb, akkor még nem állottak rendelkezésére azok a források, melyekből később »chronologiája« számára merített; mert alig magyarázható máskép az a tény, hogy ezen igen tudós és rendkívül tevékeny férfiú3

) a statutumok bevezetésében nem kísérelt meg egy új compilatiót, hanem csak gépiesen lemásolt egy magyar krónikát. A Klaié által felhozott okok tehát arra mutatnak, hogy János az ő krónikáját a statutumok írásba foglalása után írhatta. Természetesen nem vehetjük rossz néven a horvát kutatótól, hogy ki nem használta a most úgynevezett zágrábi krónika és más magyar krónikák közötti viszonyt az érintett czélokra;4

) de csupán a rendelkezésére állott eszközöket tekintve is, több methodikai hibát követett el. János két munkájának chronologiai adatai közt csak egy van, mely nem egyezik. Ez Szent István halálának éve. A töredékben az MXXXVIII év van felemlítve, míg a zágrábi krónikában : M tricesimo IIII. Klaié figyelembe nem vette, hogy a zágrábi statutumok és a zágrábi krónika egy 1354-ből ]) Ikalció id. m. II. 1. — V. ö. a nagyváradi krónikát. Florianus : Fontes Dom. III. a) Florianus : Fontes Domestiei, III. — Knauz : Zágrábi krónika. (Századok, 1875. 685. 1.) — Kainál : Studien zu den ung. Geschichtsquellen, XI. 62—72. И. s) Y. ö. Racki id. m. (Knjtéevnik, I. 552. 1.) Tkalcic id. m. II. p. I—XIV. ') Klaiénak Jánosról szóló értekezése (Ocjena) már 1873-ban megjelent; Knauz munkája (zágrábi krónika) ellenben csak 1875-ben, Marczalié pedig 1880-ban.