Századok – 1904

Értekezések - ŠUFFLAY MILÁN: János gercsei főesperes krónikája töredékéről 511

512 SUFFLAY MILÁN. biensis kiadásában,

1) és Kukuljevic az elveszett hazai krónikákról szóló közleményében 2

) ezzel tartoztak volna. Csak Klaié hívta fel ismételten a figyelmet e töredékre.3

) Alább felsorolandó okokból ő a töredéket egy későbbi kompilátornak tulajdonítja. Alapjában tehát nem tér el a magyar búvárok nézetétől, hogy t. i. a töredék újabbkori hamisítás. Ez esetben nem könnyű az egyik vagy a másik nézethez csatlakozni. Mint látni fogjuk, az egyik fél bizonyító okai csak látszólagosak és nagyobbára elhamarkodott következtetéseken alapulnak; a másik csoport pedig minden meggondolás nélkül hitelt ad Kercselicsnek. Hogy a töredéknek további vizsgálatához szilárdabb alapot nyerhessünk, mindenekelőtt szükséges megállapítani, kinek a nézete bír több valószínűséggel ; a töredék beható megvizsgálása által azután a valószínűség könnyen bizonyossággá válik. Törekvésünk sikerre fog vezetni, ha először Kercselicsnek a gercsei főesperes elveszett krónikájáról tett nyilatkozatait állítjuk össze; azután megoldjuk azt a kérdést, vájjon János két munkája, t. i. a töredék és a zágrábi káptalan statutumai között tényleg fennállanak-e azok az ellenmondások, a melyekre Klaic oly nagy súlyt fektet; és vájjon nem fejthetők-e meg ezek a nélkül, hogy okvetetlenül két szerzőt kelljen felvennünk -t — végre, vájjon az írásmód rokonsága vagy más valami körülmény egy és ugyanazon szerzőre mutat-e? L Kercselics nyilatkozatait már Racki és Tkalcic behatóan tárgyalták. Mivel azonban ezen kutatók művei a magyar történetíróknak nehezen hozzáférhetők, vagy épen ismeretlenek elüttök, nem lesz fölösleges a dolgot itt ismételnünk. Kercselics a zágráhi egyház történetében4

) a magyar korona birtoka miatt Yenczel, Ottó és Károly között kitört harczot írván le, János főesperes bizonyságára e szavakkal hivatkozik : »haec Joannis archidiaconi chronologia res has annotantis fusius.« Ebből kitűnik, hogy János kimerítő tudósítást adott ezen harczról. De világos az is, hogy ezt nem a Ezen kiadás nyomán fogjuk idézni értekezésünkben a töredéknek felhasznált helyeit. ') Monum. hist, episcopatus Zagrabiensis, II. köt. 2) Krónika Tomasiéeva. (Arkiv za jugoslovj. povijest, IX. köt.) 3) Ocjena odlomka iz kronologije Ivana archidjakona. (Izvjesée okr. velikoj gimnaziji u Zagrebu, 1873/74. 1—22. 11.) — Slavonien vom X—XIII. Jahrhundert. Agram, 1882. 20—28. 11. 4) Hist. cath. eccl. Zagrab. 101. 1.