Századok – 1904

Értekezések - LÁNCZY GYULA: A harmadik nemzetközi történelmi congressusról 413

A HARMADIK NEMZETKÖZI TORTENELMI CONGRESSUSRÓL.*) (Róma, 1903. április 2—9.) A czímben, melyet íme az alábbi sorok hegyébe írok, egy.;vitás és egy nem egészen exakt keltezés foglaltatik. kwtt'A congressus folyamata alatt a két előzőről — Hága (1898) és Páris (1900) — alig történt valami megemlékezés; másrészről pedig a régi francziaországi állandó bizottság részéről — melynek magam is tagja voltam — egyenes tiltakozást olvashattunk az ellen, mintha ez a római congressus az előbbenieknek folytatása lett volna. De igaza volt Gabriel Monodnak, midőn a Revue Historique szeptember-októberi számában ezzel szemben rámutatott a valóságra, hogy még ez az utóbbi is, melyet kizárólag egy olasz csoport, mondhatnók a római vezértényezők köre rendezett, mégis csak folytatása volt a két előbb nevezettnek, s a római mozgalmas napok eseménye ebbeli elődei nélkül nem létesült, talán terve sem fogamzott volna meg. Nem szőrszálhasogató pedanteria az, a mi nekünk e látszólag oly közönyös észrevételt sugallja; sem a nemzetközi színfalak mögött lejátszódott ama kis játékok, melyek az elmúlt évek alatt aktualitást kölcsönöztek ez elmélkedésnek. Hanem igazságot kívánunk szolgáltatni egy halottnak, a franczia, de mondhatjuk, az európai történetirodalom egy bámulatosan termékeny és képes munkásának, a szegény René de Maulde de la Clavière-nek, a kinek buzgólkodása nélkül — melyben több volt a fáradozás és jóakarat, mint az ügyesség és a siker, — ez a fényes római gyülekezet bizony soha létre nem jött volna. Ez a congressus maga pedig már április 1-én két formális nyilvános ülést tartott, a melyen már csak registrálták *) Felolvastatott a M. Történelmi Társulat 1903 deczember 3-iki választmányi ülésében. 29*