Századok – 1904

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Mátyás király mint városépítő. (I. II. bef. közl.) - 395

408 CSÁNKI DEZSŐ. az ő egyik Szentgyörgy-téri (ma Dísz-tér) házukat foglalta el lakásul erőszakosan magának, nem létező tulajdonjoga jeléül saját nemesi czímerét is a ház kapuja fölé illesztvén.1

) CSÁNKI DEZSŐ. FÜGGELÉK. I. Buda, 1478. márczius 7. Mátyás király a Buda-városi romladozó házak ujjá építésére vonatkozó rendeletét megvető s külföldre szökött János esztergomi érsek magántulajdonában levő budavári házat Péter (erdélyi) fejérvári prépostnak és testvéreinek adományozza, s őket e ház birtokába Buda város által beiktatni rendeli. Nos Mathias dei gratia rex Hungarie, Bohemie etc. Memorie commendantes tenore presentium signifieamus quibus expedit universis, quod nos visa iam pridem qualitate huius civitatis nostre Budensis, et débita consideratione animadvertentes complures domos in ea totaliter neglectas esse et desolatas, alias vero multas ex incuria et negligentia patronorum earundem ad collapsum et {A gr. Erdődy es. galgóczi levéltára : 37. 1. 6. Ugyan e házáról szól egy másik oklevél u. o. 37. 1. 10.) Második ház: 1483-ban a péterváradi apátságtól megvásárolja egy Szentpál-utczai ház hátulsó részét a maga és testvérei számára. (U. o. 37. 1. 8. Ugyan e házra vonatkozik ez évből u. о. a 37. 1. 7. és 1484-ből -a 37. 1. 9. jelzetű oklevél is.) Harmadik ház: 1493-ban Mártontól, a várbeli koronázó templom plébánusától kapja testvéreivel együtt azt a két majorsági házat a Tótfalu nevű külvárosban, melyet a nevezett plébánusnak és egyházának Hozgonyi László végrendeletileg hagyományozott. (U. o. 37. 1. 12.) Negyedik ház: 1493-ban 350 forintért megvásárolja a maga és testvérei számára a Vémerieknek Buda-külvárosi házát. Ugyanakkor a város elöljáróságától kedveskedésül ajándékba kapja az e ház szomszédságában lévő üres városi telket, lóistálló, szekérszín és fáskamara építésért. (Orsz. Levéltár : dipl. oszt. 20051.) E házak láthatólag csekélyebb értékűek és kevésbbé valók a nagyúrnak lakásúl. Ellenben bizonyára alkalmas volt az akkor már kezén levő ötödik : a Váradi-féle, és ennek szomszédságában a hatodik : az esztergomi érsekség háza. ') A garam-szentbenedeki konvent előtt tiltakoznak a fentnevezettek, hogy az említett budai házat, mely »ratione Capelle beatissime Virginis Marie ad latus ecclesie Strigoniensis fundate, cui inter alia bona in dotem fundationis domus ipsa data fuisset, omni iure ad prefatos dominos canonicos pertinaerit, tarnen prefatus cardinalis domum eandem, nullo iure sibi conpetentem pro se occupasset, et occupative detineret (föntebb még : poesideret et inhabitaret) de presenti, appensisque armis suis supra portas curie et domorum, eandem sibi ascribere et appropriare niteretur, potentia mediante, in preiudicium et dampnum ipsorum canonicorum valde magnum.« (Esztergomi káptalan házi levéltára: Lad. 64.)