Századok – 1904

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Kisérletek a magyar haderő feloszlatására 1671–1702 - I. közl. 1

KÍSÉRLETEK A MAGYAR HADERŐ FELOSZLATÁSÁRA. 23 A sürgetések és a királyi végzések azonban semmit se,m értek. Nem volt pénz, s az udvari kamara még kölcsönt sem tudott szerezni. Pedig a veszedelem már komoly jelleget öltött magára. A konstantinápolyi kajmakám ugyanis megjelent az ugyanott lévő császári residens előtt s csupán az újabb időből több mint kétszáz sérelemmel állott elő. Egyúttal kijelenté, hogy ha e sérelmeket nem orvosolják, a szultán a császárnak hadat üzen.1) Mondanunk sem kell, hogy a sérelmek mind a magyar hadak portyázásából és fosztogatásából keletkeztek. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy a török közel 70,000 elhajtott ökör árának megtérítését követelte. Az 1670 év tavaszán a hadi tanács újra megsürgette a fizetést. A veszedelem megszűntetésére — írja — csak egy mód van : fizetni kell a katonát, s lia nincs pénz, kölcsönt kell felvenni.2) Márczius hó 24-én a hadi tanács újra nógatta az udvari kamarát. A bányavidéki katonák — írja — mindég merészebben beszélnek. Már is kijelentették, hogy ők testvéreik ellen nem harczolhatnak, s kétségbeesésből leteszik a zászlót.8) Végre hat évi sürgetés után az udvari kamara hozzá látott a fizetéshez. Először is a bányavidéki véghelyek hadi népét akarták elcsendesíteni. A hat évi hátrálék helyett azonban csak tíz havi zsoldot szántak nekik, négy havit készpénzben, hat havit posztóban. A négy havi zsold 69,347 frt 20 krajczárra rúgott. Az özvegyeknek ugyanezen időre 1250 frt járt. A hat havi posztóra 104,021 frtot és az özvegyeknek külön 2000 frtot számítottak. A fizetés 1670 április havában Eszterházy generális és Bercsényi Miklós vicegenerális jelenlétében megkezdődött.4

) A fizetéskor Eszterházy, Bercsényi, Koháry (füleki), Csáky (lévai) főkapitányoknak, továbbá a korponai és a nyitrai kapitányoknak seregdobot és főzászlót is kellett volna adni, de erre egyelőre nem volt pénz. Azalatt míg a bányavárosok vidékén a fizetést megkezdték, a közbejött gyászos események miatt a többiek még jó ideig várhattak megvigasztalásukra. A Magyarországba vezetett német katonaságot legnagyobbrészt Eelsőmagyarország végházaiban helyezték el, s a hol a magyar hadi nép fölöslegesnek vagy veszedelmesnek látszott, azt minden kielégítés nélkül elbocsátották. így tettek 1671-ben a kassai kétszáz átiratban van ő felsége ezen resolutiója : »auf das nothleidende hungarisehe Gränitzwesen mehrere Eeflexion zu machen, damit die Bezahlung erfolgt. ') Közös p. ü. lt. Ugyanott a hadi tanács jelentésében. 2) Közös p. ü. lt. Ex consilio bellico, 1670. febr. 21. »Das beste Defensions-Mittel ist die Granitz-Bezahlung.« 3) U. о. Ex consilio bellico, 1670. márcz. 24. ') Közös p. ü. lt. Hung. 1670. ápr. 24. Hofkriegs-zahlambts Bericht.