Századok – 1904

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Kisérletek a magyar haderő feloszlatására 1671–1702 - I. közl. 1

KÍSÉRLETEK A MAGYAR HADERŐ FELOSZLATÁSÁRA. 21 pedig a püspökség birtokán minden katonának földet ád; a kilenczed és tized fizetése alól őket felmenti s végül minden katonának, a ki tíz éven át kifogástalanul szolgált, nemességet adományoz. Ez az eljárás annyira bevált, hogy Nyitónak volt a legrendesebb helyőrsége. Kollonics ugyanezen módon ötven emberrel még másutt is kísérletet tett, s az eljárás ott is kitűnően bevált. Erre azután Kollonics hosszabb jelentést küldött ő felségéhez, és ebben a míg egyrészt a saját eljárását ajánlotta, addig másrészt az egész magyar katonaság eddigi beosztásának és fizetési rendszerének megváltoztatását sürgette. A magyar hadi nép, úgy a hogy most van, — írja — ő felségének és a magyar királyságnak semmi szolgálatot sem tehet, legfeljebb a törököt izgatja s az utasokat és a kereskedőket fosztogatja. A hol a papiroson száz katona van, ott a valóságban még tizet sem találhatni. Ez a csekély szám védelmet senkinek sem nyújthat, de arra untig elegendő, hogy tömérdek kárt okozzon. A magyar hadi nép elfajulásának az egyedüli oka a rossz és bizonytalan fizetés. Ezek a szegény emberek már hat év óta egy falat kenyeret s egy fillérnyi pénzt sem kaptak.1) A nyomor oly nagy köztük, hogy seregesen renegálnak. Magában Érsekújvárban 250-nél több renegát van, a kik mind végházbeli magyar katonák voltak. Ezeket a török néhány hét előtt Kandiába vitette. A szemmel látható nyomor és kétségbeesés miatt a tisztek a katonákat nem is büntethetik. Ennek a következménye a teljes zűrzavar és Magyarország romlása. Az is nagy baj — folytatja Kollonics — hogy a magyar katonaság rendkívül sok helyre van szétosztva s így a nagyobb erőnek ellent nem állhat.2) Ezeken az állapotokon változtatni kell. Az az egy bizonyos, hogy a magyar katonát nélkülözni nem lehet; mert különben a portyázó törököket senki meg nem fékezi s a hódoltság napról napra nagyobb mérveket fog ölteni. De az is bizonyos, hogy a mai viszonyok közt meghagyni nemcsak hogy nem tanácsos, lianem káros és veszedelmes. Kollonics, miután nézetét kellőleg kifejtette, azt ajánlotta, hogy az ő nyitrai fizetési rendszerével tegyenek kísérletet s a szétszórt magyar katonaságot lehetőleg csoportosítsák.3) ') »Indem diesen armen Leuten schon in das sechste Jahr kein Bissen Brod, noch ainziger Pfennig ist geraicht worden, aus welchem noch die andere Übel alle nothwendig erfolgen müssen.« (Közös p. ü. lt. Hung. fasc. 14567.) a) »Dass in so vieil Orthen diese ungarische Soldatesca zerstreuter ausgetheilt ist, allwo sie Nutzen zu schaffen zu schwach, aber stark genug böses zu thun.« 3) Kollonics itt megfeledkezett a kis végházak rendeltetéséről ;