Századok – 1904

Értekezések - GÖRGEY ISTVÁN id.: A Görgey nemzetség története (I. II. bef. közl.) - 136

144 id. görgey istván. kötözve elvitték. Mivel penig Isten után Felségeden kívül nincs kihez folyamodnom : ahhoz képest borulok Felséged kegyelmessé­gének lábaihoz, alázatosan kérvén, vegye tekintetbe az édes uram s egyetlen egy fiam Felségedhez való igaz hűségeket, méltóztassék szabadulásokban módot mutatni, engem penig gyámoltalan s min­denemből felprédált szegén szolgálóját, az édes menyemmel s neve­letlen onokáimmal kegyelmességének szárnyai alá venni és valami költség dolgából hozzám kegyelmességgel lenni, mivel többire csak­nem születtemformán hattak, sőt az bőcsőbéli gyermekimen sem könyörőltek, csak az rajta valókat hatták ; sőt az üdőn nincs még (miből) ruháznom magamat s gyermekeimet, mivel egy pénznek asszonya nem vagyok. Mit is Felséged kegyelmességének (a) min­denekkel bővelkedő szent Isten meg fogja Felségednek ezerképen jutalmozni. Kívánom azonban szerencsés boldogulását Felséged dolgainak. Felségednek alázatos szegény szolgálója Jánoki Anna Mária s. k. Sajnos, hogy keltezve nincs e levél, s így a tegnap szó sem igazít rá az esemény napjára. Tehát Lubomirski Tódor, a Zsigmond király által Lengyelországnak elzálogosított tizenhárom szepesi várost Lubló várából kormányzó sztaroszta volt az, ki I. Leopoldnak a két különösen »nótáit« kurucz úr beszolgáltatásával kedves­kedni akart; a kiket azután a császár Spielbergbe várfogságra küldött. A merényletet közvetlenül elkövető Petrás pedig Lubo­mirskinek volt az embere. A másik két kérvény csak rövid ismétlése az elsőnek; de a föntebb szószerint közölt folyamodványon olvasható feje­delmi hátirat így szól : 178. Jánoki Anna Mária. írattunk méltóságos gróf Bercsényi Miklós locumtenens és főgenerális úrnak, hogy az instantiában denotált rab híveink kiszabadításában való fáradozást parancsolja meg Szluha Ferencz hívünknek, az kire az bécsi udvarral való cartella szerint bíztuk rab felekezetinknek szabadítását ; jó reménységben legyen az az instáns asszony is említett híveinknek rövid időn való megsza­badulások végett, az melyre magunknak kiváltképpen való gon­dunk vagyon. Datum Sárospatak, 16 Novembris, anno 1707. F. P. Rákóczi m. pr. — Franciscus Aszalay m. pr. Kadvánszky levele, melynek külső czímirata ez: »Tekiu­tetes nemzetes Toporczi Grörghey János uram szerelmes házas­társa, tekintetes nemzetes К áh ói Jánoky Anna Máriának, bizo­dalmas kedves ángyom aszszonynak ő kegyelmének böcsülettel

Next

/
Thumbnails
Contents