Századok – 1904

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Kisérletek a magyar haderő feloszlatására 1671–1702 - I. közl. 1

KÍSÉRLETEK A MAGYAR HADERŐ FELOSZLATÁSÁRA. 5 kevesebbet értek. A német főtisztek elfogultsága és gőgje a magyar csapatok felől való amúgy is kedvezőtlen hangulatot az udvarnál csak növelte. Ennek természetes következménye az lőn, hogy végházainkat és városainkat erőnek erejével német hadakkal igyekeztek megrakni. A legsajnosabb ebben az igyekezetben az, hogy a bécsi kormányszékek nemzetellenes törekvéseinek támogatására magyar főurak is mindig akadtak. * A magyar történetírók III. Ferdinánd kormányzásáról meglehetős jó indulattal szoktak írni. Pedig ha a politikai, a gazdasági és a vallási ügyek terén az ő intézkedéseit mélyebben vizsgáljuk, mindazon bajok csiráit megtaláljuk, melyek később I. Lipót uralkodása alatt Magyarország gazdasági és politikai romlását okozták. III. Ferdinánd volt az első, a ki még az alacsonyabb hivatalok és katonai tisztségek betöltésénél is a nem római katholikus vallásúakat czéltudatosan mellőzte. Ezzel az eljárással végházainkban elvetette a gyűlölködés magvait, s megtörtént, hogy ugyanazon végház régi vitézei kardot fogtak egymás ellen. így 1659-ben a pápai katonák között oly élessé lőn a vallási gyűlölség és czivódás, hogy a protestánsok összeesküvéstszőttek katholikus tisztjeik ellen. Ennek következtében a három legvitézebb protestáns vallású vajdát : Acsádi Balázst, Körösi Ferenczet és Tltoldi Mártont vasra verve a győri tömlöczbe hurczolták.2) III. Ferdinánd volt âZj â ki az országgyűlés kikerülésével és a nádor kijátszásával halálos csapást mért a magyar kereskedelemre, mikor 1651-ben a magyar marhakereskedést állami monopoliummá tette. III. Ferdinánd árasztotta el végházainkat ráczokkal, s e tettével végzetes példát adott utódának arra nézve, hogy miként lehet, a bécsi kormányszékek meggyőződése szerint megbízhatatlan magyar katonaságot a magyarfaló rácz katonákkal helyettesíteni. A rendek belátták a veszedelmet, melylyel a ráczok hadbafogadása jár, s többször kérték a királyt, hogy bocsássa el a rácz katonaságot. Ferdinánd azonban kérésükre nem hajlott, sőt az 1655 évi junius 24-én Kapellet Péter fővajda, Vályi Zsigmond, Fogas Péter. Rácz János és Monaszterly Péter rácz vajdák kérelmére a török elől a királyi végházakba, főleg Győrbe és Komáromba vándorolt ráczoknak ') A hadi tanács használja e szót. 3) Országos Levéltár : Insinnata consilii aul. belliei.