Századok – 1904

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Kisérletek a magyar haderő feloszlatására 1671–1702 - II. közl. 114

134 takáts sándor. rendeletre a magyar kamara azt írta, hogy »esset quidem id optandum, sed vix sperandum.« A katona hogyan éljen a saját zsoldjából, mikor egész éven át nem fizetik? Az élelmi czikkek taksálása sem vezet e czélhoz; mert ha a katonának pénze nincsen, a taksa is hiába való.1) A török háború kitörése előtti években a végbeliek nyomora tetőpontját érte el. Rettentő színekkel festik az egykorú jelentések a katonák rablásait. Néhol egész csatákat vívtak a lakosok az éhségükben és nyomorukban mindenről megfeledkezett végbeliekkel. így 1682 október elején 400 huszár és 30 német a Nagyszombat környékén fekvő falvakat fosztogatta. A városiak egyesülvén a falvak népeivel, megtámadták a huszárokat, és miután sokat megöltek közűlök, a katonaságot visszavonulásra kényszerítették.2

) Mikor 1682 őszén némi fizetést vittek a katonáknak, Bercsényi kijelenté, hogy ez a pénz ő felségének még kárára leend. Nincs falu, templom, postás vagy német katona, — irják 1682 okt. 26-án az udvari kamarának — a mi a kóborló magyar csapatok miatt biztonságban volna.8

) Ha mindezekhez hozzáveszszük a török végbeliek portyázásait, a kuruczok támadásait és a német katonaság okozta rémítő terheket, miket erővel kellett a szegénységen megvenni, lígy előttünk áll az ország akkori állapota, a mit Lipót bölcs tanácsosainak politikája teremtett. Ezeken a rettentő bajokon végre is segíteni kellett. Még mielőtt a rendeknek az 1681-iki országgyűlésen alkalmuk lett volna felszólalni, az udvari kamara már megtette az első lépést a régi rend visszaállítására. Az 1680 évi aug. 14-én az udavri kamarát már német részről is figyelmeztették azokra a következményekre, miket a magyar katonával való alávaló bánásmód vont maga után. A magyar és a német katona ellátása és fizetése között lévő nagy különbség — mondja az udvari kamarához intézett jelentés — vetekedést és jogos nemzeti gyűlöletet kelt. Egyformán kellene velők bánni, és a magyar katonát is úgy kellene fizetni mint a németet. Hiszen egész Magyarország lígy is forrongásban van már. A reductiót a királyi rendelet — in Heu, Stroh und Habern, so die Gespanscbaften in Abschlag ihrer Repartition liefern, ihnen im leidentlichen Werth abzogen werden sollen.« ') TT. o. Pozsony, 1680. február 16. a) К. p. ü. lt. Hung. Machamayr jelentése Semptéró'l, 1682. okt. 5-ről. 3) U. o. fasc. 14628.