Századok – 1904

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Kisérletek a magyar haderő feloszlatására 1671–1702 - II. közl. 114

kísérletek a magtar haderő feloszlatására. 131 3590 lovas állott; alsó Magyarországon Massim, Strassoldo és Rittisch alatt 4290 gyalog és 1237 lovas. Ehez a »rendkívüli« német katonasághoz járultak az állandóan nálunk lévő szabad zászlóaljak 3006 gyaloggal és 514 lovassal. Oszszesen tehát 20,257 német katona élt a nyakunkon.1) A következő 1677 évben ez a szám még növekedett, a mennyiben a Magyarországon levő összes katonaság száma 28,500 emberre rúgott és ebben csak 3935 magyar végbeli és 800 Barkóczyféle huszár volt. Az összes magyar katonaság tehát 4735 főre rúgott.2

) Ez bizony jelentéktelen szám volt. De Lipót tanácsosainak szemében még ez is szálka vala. A felsőmagyarországi végházak megvizsgálására kiküldött biztosok példáül így írnak 1678-ban a királyhoz: »A magyarokban velük született és kiolthatatlan gyűlölet ég a németek ellen, s Bocskay, Bethlen és Kákóczi példája szerint csak az alkalmat várják, hogy fegyvert ragadjanak. Pedig magoknak is be kell látniok, hogy a töröknek maguk ellent nem állhatnak, s a németség vére és vagyona nélkül képzelt szabadságuk régen elveszett volna! Hiszen mihelyt a németek egyik kapun kimennek, a másikon bevonul a török.«3) Ezután hosszasan fejtegetik a magyar katonaság megbízhatatlanságát, a magyar nemzet geniusát, a mely mennél több birtok szerzésében nyilatkozik meg, s végűi melegen ajánlják I. Lipót ő felségének, hogy miként 1672-ben, úgy most is szállítsa le a magyar katonaság számát s lehetőleg qyengítse, mert a tapasztalás azt bizonyítja, hogy a magyar nemzeti katonaságban bízni nem lehet,4) Eddig is minden ribillióban résztvett, így lesz az ezután is. Azért legtanácsosabb lesz, ha ö felsége a magyar katonaságot folyton kevesbíti, és a ') Közös p. ü. It. Hung. fasc. 14608. Aufsatz den statum militarem betreffend . . . stb. 2) Ugyanott. s) U. o. Hung. fasc. 14605. »Unstrittig ist, und sie selbsten bekennen müssen, wasmassen die hungarische Nation allein dem Türk zu widerstehen vill zu schwach sey, also dass ohne der Teutschen Gut und Blut ihre eingebildete Freyheit längst unterdrucket, und gleich anderen zu diesem Königreich gehörigen Landschaften in eine türkische Sclaverei verwendet sein würde.« A mi azt az állítást illeti, hogy ha a német egyik kapun kimegy, a másik kapun a török bevonúl, — felemlítünk egy teljesen ide illő esetet. Az 1679 év tavaszán két zászló alatt mintegy 400 kuruez gyalogos Breznóbánya elé ért s a kinyittatott kapun át a városba vonult. A másik kapun ugyanekkor a teljes német őrség megszaladt, s Bécsben azt hirdették, hogy 2000 kuruez támadta meg Breznóbányát. (Közös. p. ü. It. Hung. 14608.) ') »Sothane hungarische National-Miliz mehr zu fürchten, als sich darauf zu verlassen ist, allermassen die Erfahrung bezeuget« ... stb.