Századok – 1904

Értekezések - VÁCZY JÁNOS: Deák Ferencz beszédei 97

112 váczy jános. helyeselte a tizenötös bizottság, sőt a később újra megnyílt országgyűlés is, úgy hogy a törvény is átvette e megállapodást. A mi századokig az összeütközés fő oka volt : részletesen meg­határoztatok, s az ország önrendelkezési jogát is megóvhatta lényegében. Az óvatosság erélylyel párosulva, végigvonul Deák Ferencz­nek egész működésén. A mihez a nemzetnek kétségtelen joga volt, azt nála elszántabban senki sem védte; ámde mindig a törvényre s a nemzet helyzetére függesztette tekintetét, az elméletet a gyakorlati élettel kapcsolatban vizsgálta. Beszédei, jelentései, sőt levelei is hű kifejezései politikai és egyéni jellemé­nek. Éles felfogása, a szerkezet átlátszó tisztasága, az okoskodás bámulatos mélysége és szigorú szabatossága, meggyőző érveinek mindig a legerősebb kapcsolata, tömörsége és eredetisége minden nagyobb beszédében megvan; felirataiban pedig e tulajdonságait valódi művészeti ihlettel fokozza. Alkotó államférfiú, a nagy jog­tudós és a n;igy gondolkodó, az értelem meggyőzését legfőbb feladatának tartó szónok s a szabatos előadást és rendkívüli vilá­gosságot kifejező stiliszta együttvéve. Hangjában az egyszerűség épen oly távol van a szárazságtól, mint az érzelmes ellágyulástól, noha az 1848 előtti beszédeiben akárhányszor meglep a pathos melegsége, képeinek és hasonlatainak érzésbe olvadása. Későbbi nagy beszédeiben s felirataiban mintha ott borongana a hazafi mély fájdalma, melyet azonban inkább elnyomni, mint élesz­teni törekszik. Egy-egy tömör mondatban kifejezi az átélt szenvedések egész keserűségét, kiönti hazafi fájdalmát, de óvakodik a gyűlöletnek táplálékot adni. Azonban egy-egy mondata többet jelentett, hathatósabb volt, mint másoknak egész beszéde. Nemcsak minden mond tának, minden szavának különös súlya van. de szabatossága szinte páratlan. A ki az értelem felvilágosítás t s meggyőzését tekinti leg­főbb feladatának: az a képzelet és érzelem mozgásba hozatalá­val, a megindítással kevésbbé törődik ; az az elragadás indíté­kait kevésbbé használja. Deák Ferencz egész pályáján takaré­koskodott a szónoki alakzatokkal. Az 1848 előtti beszédeiben helylyel-közzel gyönyörűen használja ugyan, de úgyszólván az érvek hátterében, nem pedig azok pótlásául. A katonaság

Next

/
Thumbnails
Contents