Századok – 1904

Értekezések - VÁCZY JÁNOS: Deák Ferencz beszédei 97

deák ferencz beszédei. 103 többsége a megsértett törvények védelméről le nem mondhatott, hogy nemzeti jogaink veszélyeztetésével szabaduljanak ki a szólásszabadság elitéltjei. A nemzet joga szentebb, mint bármilyen kitűnő polgár sorsának enyhítése, s ha a többség elveiről lemond, az elitéltek szenvedésénél kínosabb a szabadulás. »Mi — így szól Deák Ferencz követi jelentésében — egyes polgárok sorsának enyhítésére a nemzet jussait oda nem adhattuk, s a polgári szabadság sérelmeit elhallgatnunk vétek lett volna még akkor is, midőn annak fentartásához a remény utolsó szikrája is elenyészett; mert a mit hatalom ront meg, az ismét feléledhet, de a mit a nemzet könnyelműsége önkényt oda vet, vagy gyávasága elhanyagol, azt visszaszerezni ritkán lehet.« E bölcs Ítélet már a későbbi, az alkotmányvédő Deák Ferenczé, a ki talán e kérdés tárgyalásai közben mutatta először tehetségének azt az oldalát, mely utóbb az egész nemzet elismert vezérévé tette. A szentesített jogoknak elszánt védője, a ki a maga teljességében követeli a szólásszabadság tiszteletben tartását; a ki az elv csorbítatlan föntartásától semmi körülmények "közt el nem áll, akár a pillanatnyi siker reménye kecsegtesse, akár a törés veszélye fenyegesse. De a »törvényes mód«-ot megsérteni, vagy azon bármi tekintetben túlmenni, épen oly szilárdan óvakodott, mint a sérelem orvoslásáról lemondani. Ez okból határozottan ellenezte azt a felfogást is, hogy a két tábla külön-külön tegyen fölterjesztést a királyhoz; de a »legfőbb határozatban minden esetre« nyugodjék meg; mert ha e felfogás érvényre jut: a törvényhozás joga, mely a király és nemzet közt egyenlően van megosztva, »sarkaiból lett volna kiforgatva.« E bölcs óvatosság, mely alkotmányunk alapelveit épen úgy, mint a természeti törvényeknek a való helyzethez a legjózanabb elmével alkalmazott rendszabásait mindenkor parancsoló szükségnek ismeri, 1848 előtt még csak az utolsó rendi országgyűlésen nyilatkozott a nagy államférfiunál ehez hasonló elhatározottsággal és éles látással. A márcziusi események izgalmai a pozsonyi országgyűlés tárgyalásait lázas gyorsaságúvá tették, s rögtönözve alkották a legéletbevágóbb törvé-