Századok – 1904

Tárcza - Zoltai Lajos: Levél a szerkesztőhöz 994

•996 TÁRCZA. Somogyvárra vonatkoztatni, csakhogy ez tárgyi képtelenségre^ vezetne t. i. arra, hogy Odilot Somogyváron temették el. A szóban forgó mondat tehát csakis azt jelentheti, hogy Lászlót temették el Somogyvárott. Utólag látom, hogy már Ménard is (Histoire de Nîmes, I. 191. 1.) így magyarázta a bullát, e szerint a helyes értelmezésnek prioritása őt, nem pedig Mátyás Flóriánt illeti, mint tévesen állítottam volt. Strassburg, 1904. nov. 25. BAUMGARTEN FERENCZ.1) II. A Századok f. évi október-havi számában (807. 1.) főt. Yégh Kálmán Mátyás úr szóvá teszi azon szerény észrevételeket, melye­ket Hortobágyi apátságaink czímű munkájára vonatkozólag ugyan­csak a Századok f. évi juniusi számában (537 és köv. 11.) tettem, s addig is, míg észrevételeimnek általa kétségbevont alaposságá­ról meggyőződhetnék, felszólít, hogy az ohati apátság védőszent­jére nézve »egykorú okiratokra« támaszkodó állításomat bizonyítsam is be. A főtisztelendő úr ugyanis Szent Miklósról nevezettnek mondja e rég elpusztult apátságot, míg én a mellett kardoskodom, hogy ismeretlen alapítói a Boldogságos Szűznek ajánlották volt fel. Csodálkozom a felszólításon. Hiszen szóban forgó észrevételeim során pontosan meg van jelölve, honnan vettem az állításaim igazolására szolgáló adatokat. Ismétlem tehát, hogy eltekintve az u. o. idézett debreczeni Begestáktól, ha a főtisztelendő úr szíves lesz a Károlyi Oklevéltár I. köt. 112, 122, 127 és 143. 11. közölt 83, 88, 92 és 98. sz. okleveleket átolvasni, nyomban meg­találja a »monasterium beate virgiuis de AV'hath« patronatusságá­ról szóló egykorú feljegyzést is. Ez oklevelek az 1335, 1336, 1338 és 1341 években keltek. Az első a váradi, a második és negyedik az egri káptalannál, a harmadik Visegrádon, a királyi kanczellárián. íme, a főtisztelendő úr meggyőződhetik róla, hogy nemcsak állítottam, hanem bizonyítottam is, a nélkül azonban, hogy jogot tartanék az ohati apátság védőszentje felfedezésének ') Szívesen közöltük -— néhány megjegyzés kíséretében — t. munka­társunk észrevételeit. Egy szóval sem tagadjuk a somogyvári temetés lehetőségét, sőt a t. czikkíró tárgyi okadatolását mindenesetre szerencsé­sebbnek tartjuk nyelvtani fejtegetéseinél, melyekkel bizony akárkit is bajosan győzhetne meg nézete helyességéről. Kétségtelen, hogy mind az ubi, mind az et kötőszócska Somogyvárra mutat, azt azonban sem az egyikből, sem a másikból ki nem magyarázhatjuk, hogy az eius névmás Szent Lászlóra, avagy Odilo apátra vonatkoztatandó-e ? Hanem ha a t. czikkíró tudja, hogy Odilo apátot Saint-Gillesben temették el, ez már olyan tárgyi adat, a melynek alapján a kérdés bízvást eldönthető. Ezzel a vitát befejeztük. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents