Századok – 1904
Tárcza - Zoltai Lajos: Levél a szerkesztőhöz 994
•996 TÁRCZA. Somogyvárra vonatkoztatni, csakhogy ez tárgyi képtelenségre^ vezetne t. i. arra, hogy Odilot Somogyváron temették el. A szóban forgó mondat tehát csakis azt jelentheti, hogy Lászlót temették el Somogyvárott. Utólag látom, hogy már Ménard is (Histoire de Nîmes, I. 191. 1.) így magyarázta a bullát, e szerint a helyes értelmezésnek prioritása őt, nem pedig Mátyás Flóriánt illeti, mint tévesen állítottam volt. Strassburg, 1904. nov. 25. BAUMGARTEN FERENCZ.1) II. A Századok f. évi október-havi számában (807. 1.) főt. Yégh Kálmán Mátyás úr szóvá teszi azon szerény észrevételeket, melyeket Hortobágyi apátságaink czímű munkájára vonatkozólag ugyancsak a Századok f. évi juniusi számában (537 és köv. 11.) tettem, s addig is, míg észrevételeimnek általa kétségbevont alaposságáról meggyőződhetnék, felszólít, hogy az ohati apátság védőszentjére nézve »egykorú okiratokra« támaszkodó állításomat bizonyítsam is be. A főtisztelendő úr ugyanis Szent Miklósról nevezettnek mondja e rég elpusztult apátságot, míg én a mellett kardoskodom, hogy ismeretlen alapítói a Boldogságos Szűznek ajánlották volt fel. Csodálkozom a felszólításon. Hiszen szóban forgó észrevételeim során pontosan meg van jelölve, honnan vettem az állításaim igazolására szolgáló adatokat. Ismétlem tehát, hogy eltekintve az u. o. idézett debreczeni Begestáktól, ha a főtisztelendő úr szíves lesz a Károlyi Oklevéltár I. köt. 112, 122, 127 és 143. 11. közölt 83, 88, 92 és 98. sz. okleveleket átolvasni, nyomban megtalálja a »monasterium beate virgiuis de AV'hath« patronatusságáról szóló egykorú feljegyzést is. Ez oklevelek az 1335, 1336, 1338 és 1341 években keltek. Az első a váradi, a második és negyedik az egri káptalannál, a harmadik Visegrádon, a királyi kanczellárián. íme, a főtisztelendő úr meggyőződhetik róla, hogy nemcsak állítottam, hanem bizonyítottam is, a nélkül azonban, hogy jogot tartanék az ohati apátság védőszentje felfedezésének ') Szívesen közöltük -— néhány megjegyzés kíséretében — t. munkatársunk észrevételeit. Egy szóval sem tagadjuk a somogyvári temetés lehetőségét, sőt a t. czikkíró tárgyi okadatolását mindenesetre szerencsésebbnek tartjuk nyelvtani fejtegetéseinél, melyekkel bizony akárkit is bajosan győzhetne meg nézete helyességéről. Kétségtelen, hogy mind az ubi, mind az et kötőszócska Somogyvárra mutat, azt azonban sem az egyikből, sem a másikból ki nem magyarázhatjuk, hogy az eius névmás Szent Lászlóra, avagy Odilo apátra vonatkoztatandó-e ? Hanem ha a t. czikkíró tudja, hogy Odilo apátot Saint-Gillesben temették el, ez már olyan tárgyi adat, a melynek alapján a kérdés bízvást eldönthető. Ezzel a vitát befejeztük. Szerk.