Századok – 1904

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rómaiak Boszniában - III. bef. közl. 950

A RÓMAIAK BOSZNIÁBAN'. 961 maradványai ékesebben szólnak az irott emlékeknél.1

) Ki felejtette volna el nevét, látván alkotásait ? Még a keresztyének sem, a kiket a kelet varázslatain csüggő babonás császár hiába üldöztetett.2

) Politikájának személyes része, való igaz, hogy nem sikerült, mert két évtizeden át folyt a vér a birodalom egységeért. Hogy azonban a birodalom ez ádáz harczok ellenére sem pusztult el, az az ő munkájának érdeme. Illyr kezek építettek tovább a Diocletianus megvetette alapon. Nagy Konstantin az absolut monarchiát megszerezte a legitimitás elvével s leszámolt a keresztyénség lelki győzelmével. Nevéhez fűződik keleti Európa történetének s ezzel kapcsolatban Dalmáczia sorsa fordulásának kiinduló pontja: Konstantinápoly alapítása, Konstantinápoly alapkövét 326-ban nov. 4-én tette le Konstantin császár, 530 május 1-én pedig fölszentelték az új székhelyet. Konstantin nem szerette a hanyatló Rómát s félt is tőle. Gyakran emlegette: »Az én Rómám Sardika.«3

) Ez alatt azt a szép tágas szófiai medenczét értette, mely a Balkán-félszigetnek jóformán középpont ja, honnan mind a három tenger, mind a Duna vonala felé természetes közlekedési vonalak vezettek. Sokáig habozott, hogy hol alapítson várost. Szó volt róla, hogy Chalcedonban, a Bosporus ázsiai partján legyen a székhely, majd meg Thessalonikét (Saloniki) emlegették. Trója is forgott eszében, sőt beszélik, hogy az ott megkezdett építkezést csak egy rossz álma következtében hagyta félbe.4) Végre hosszas gondolkozás és kedvező előjelek után megépült Byzanczban a körfal. Külsőleg csak annyi történt, hogy a császár egy új várost alapított, s nagyon fölösleges dolog lenne előszámlálnunk mindazon földrajzi és természeti előnyöket, melyek e város helyzetének nagy fontosságát megvilágítják. Valójában ') A salonai palotának gazdag irodalma van. Tüzetes és szemléltető leírását adja Jackson: Dalmatia, the Quarnero and Istria. Oxford, 1887, I. 15—32.11. —Alois Häuser: Spalato nnd dieröm. Monumente. "Wien, 1883. — Salona und seine Alterthümer. S. Rutai : Wiener Zeit. 1885. 293—4. sz. — Spalato nevéről Rutar : íme grada Spljeta. Spalatói gymn. Ért. 1887. 163. 1. Evans és a Bulletino Spalatóban. A régibb irodalomból Adam : Ruins of the palace of the Emperor Diocletian, 1764. Carrara munkái. Carrara működéséről Bajamonti : Delia vita e degli scritti del' abate D. Francesco Carrara, Spalato, 1855. Eitelberger : Die mittelalterlichen Kunstdenkmale Dalmatiens. Wien, 1861. 9) Ez üldözések természetesen csak a partmenti községet érintettéks) Anonym, frag. Müller IV. 199. 15. »Roma mea Sardica est.« 4) Burckhardt id. m. 414. 1,