Századok – 1903
Értekezések - WERTNER MÓR: A stájer Treun család magyar vonatkozásai 789
A STÁJEE TRETJN CSALÁD MAGYAR VONATKOZÁSAI. 795 sével, Stubenberg Henriknek négy ezüst márkáért átengedik. Az ifj. Treuni Gratzan különben már 1283-ból ismeretes, midőn bizonyos birtokát Pettaui Frigyesnek zálogba adja. Bizonyos dominus Levtoldus de Rogat, ki egy Marburgban 1270 okt. 8-án kiállított okiratban (kiállítója a cseh helytartó, Klingenberg Burchard) tanuként szerepel, Siegenfeld véleménye szerint valószínűleg Bertold marsallnak a fia, a ki magát, úgy mint más nemzetségbeli rokonai, a Bohitschtól északra fekvő Schiltern melletti Bogatnitz nevű helységről nevezte, ügy látszik, hogy e Leutold ha azon Perchtoldus de Rogatnitz, a ki 1284 ápr. 29-én egy magán okiratban tanúskodik és a ki valószínűleg azon Perclitholt von Trâun-iml azonos, ki urának, Pettaui Frigyesnek, Tráunban lévő házrészét Pettauban 1294 márcz. 12-én el örökíti. Többször találkozunk 1305 és 1329 között bizonyos Ekehardus de Rogatentz nevével, kinek egyik pecsétjén a Treuniak felfordított horgonya látható. Neje Kunigunda, vele együtt 1329 decz. 11-én szerepel. A nemzetség utolsó ismert tagja Rutleb von Treuen, a ki 1329 után alsó-stájerországi okiratokban egynehányszor mint tanú említtetik. Kihalt-e vele nemzetsége, vagy csak jelentősége szállt alá annyira, hogy a későbbi okiratokban már nem igen szerepelhetett? — nem tudjuk.1 ) * * * Ankenstein várról ismeretes, hogy 1259 előtt még a Treuniak szabad és korlátlan birtoka volt. Midőn a lázadó stájerek 1258 első felében a Gutkeled nb. István magyar helytartó seregét megverték, István lóra kapva, a Dráván keresztül úsztatott és szerencsésen elérte az ankensteini várat, honnan Magyarországba menekült.2) Ebből következtethető, hogy a vár már akkor magyar kézen lehetett, mert nem igen feltételezhető, hogy Treuni Bertold marsall vagy Treuni II. Konrád akkor még magyarbarátok lettek légyen. ') V. ö. Siegenfeld id. h. 450. 451. ä) Pauler : A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt, II. 297. 298.
